Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.
Ülésnapok - 1881-90
XC. ORSZÁGOS ÜLÉS. 7,1 sorozza, és ezen két irányban az egyik negatív, a másik positiv téren mozog. A törvény tiltja azt, a mit állami téren meg kell tiltani; a vallás parancsolja azt, a mit etnikai szempontból kívánatosnak tart. A törvény tiltja, hogy felebarátom javait ne vegyem el, de nem parancsolja, hogy ajándékozzam neki a magamét, ha szüksége van rá. Ott van a vallás, mely e téren intézkedik és azt mondja: igenis, áldozattal is segítsek rajta, adjam neki a magamét. A törvény tiltja, hogy felebarátomat vizbe lökjem, de soha sem parancsolta, hogy utána ugorjam és megmentsem. Ott van az ethika, mely ezt követeli. {Helyeslés.) Ebben áll a különbözet a törvény és a vallás közt, és ha mindkettőben jóhiszeműleg ez egész kiterjedésében alkalmaztatik a kereszténység alapelve, összeütközésre közöltök soha sem lesz ok. Ha az az eset áll be, hogy egyik vagy másik fél hibát követett el, hogy túlment az ő attribútumainak körén és az egyéni szabadságot, vagy ha a vallást mint egyént contempláljuk — a mi a jelen kérdésben ugyanaz — ezen egyéni szabadságot korlátozni akarta meggyőződése gyakorlatában : merem mondani — úgy volt a múltban, így lesz a jövőben is — ezen felmerülő nehézségek és összeütközéseknek oka vajmi ritkán, de talán soha sem jő az állam részéről, hanem az emberi dolgok természetében rejlik, vagyis a vallásokat egyéneknek tekintve, azok részéről fog jöni, mert azok lépésről lépésre iparkodni fognak maguknak nagyobb hatalmat vindicálni az állam rovására. A mondottak alapján ismétlem, hogy a törvényjavaslatnak ezen második részét feltéllenül szükségesnek tartom és elfogadom. Visszatérve az első részre, azt mondtam előbb, hogy ez természetes következménye a már egyszer törvényileg kimondott emancipatiónak. A meddig egy népnek, vagyis —- mert nem lehet igy nevezni — inkább egy fajnak, mely rnint vallásfelekezet fennáll, azt mondom: szerezhettek földet, mire eddig jogotok nem volt, szabadon vihettek minden üzletet, minden hivatal nyitva áll előttetek, de hozzá teszem, hogy keresztény vallású leányt sohasem vehettek nőül, addig az emancipaüo puszta sző és befejezve, ténynyé válva azt nem látom. Hogy tehát a tökéletes jogegyenlőség és a vaílásegyenlőség ez utón betetőztessék is, ezen lépésnek előbb-utóbb be kellett következnie. Vájjon kivánatos-e ez és vájjon most kivánatos-e, ez a kérdés. Én részemről feltétlenül kívánatosnak tartottam mindig és tartom, hogy az izraelita fajnak bizonyos fokbani beolvadása, amalgamizálása a keresztény fajokkal lehetségessé váljék, a mi eddig ha nem is lehetetlenné téve, de megakadályozva mindenesetre volt. Kívánatosnak tartom, mert tudjuk, hogy a zsidóvallás, mely eltérve a legtöbb a más vallástól, melynél a törvény törvény is, doctrina is volt, mely ma is majdnem egészen olyan, mint volt 2,500 évvel ezelőtt, mely törvények akkor annyira időszerűek és szükségesek voltak, hogy, azon törvényhozók majdnem a szentek sorába helyeztettek, mivel oly jó törvényeket hoztak, — mondom, azon törvények csaknem változatlanul maradtak, mert ezen nép megszűnnék nép lenni, a törvény nem alkalmaztatott és nem juthatott oda, hogy a változott viszonyokhoz képest módosittassék. Megmaradt mindeddig mint holt betű és nagyban és egészben mint törvény. Természetes, hogy azon törvények és azon vallás, mely 2,000 évvel ezelőtt időszerű volt, a mai civilisatio keretébe egyátalán be nem illeszthető. S ha nem is káros, de mindenesetre a haladásban komoly impedimentumot képez nem csak azokra nézve, a kik követik, de azokra nézve is, a kikkel azok követői érintkeznek. Már pedig annak megváltoztatása és előbb-utóbb okvetlenül bekövetkező amalgamizálási és felszívódási processus igen nehezen és alig észrevehető lépésekkel fog haladni mindaddig, mig azon faj jelenlegi különállását foglalja el, mely különállásban részesítettük eddig, épen nem alkalmazva reá a keresztény vallás alapelveit, hogy t. i. quoad poteris juva, hanem ellenkezőleg azt, hogy köszönöm istenem, hogy nem vagyok olyan, mint ama zsidó. (Mozgás.) Az, hogy ezen évezredek óta fennállott vallási abnormitások fennállanak, hogy károssá váltak a keresztény társadalomra nézve, kétséget nem szenved. De ép ugy, mint. a törvényekre, áll