Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-89

LXXXIX. OBSZÁGOS ÜLÉS. 53 nézeteiben, eszméiben, gondolataiban, szokásaiban, a multaknak emlékében, a jövőnek reményében sokkal nagyobb, sokkal mélyebb, mintsem azt ezen törvényjavaslat utján megszüntetni lehessen. A törvényjavaslat, azonban tovább megyén. Nemcsak a keresztények és izraeliták közt teszi lehetővé a házasságot, hanem magát a polgári házasságot keresztények és keresztények közt tényleg átülteti Magyarországba, {Igaz! Ugy van!) mi által különösen a katholikus vallás hitelveit sérti. Vannak esetek, midőn künn lévő hazánkfiai nem vonhatták ki magukat azon kényszerhelyzetből, hogy ott polgári hatóság előtt ne kössenek házasságot. Mindenki tudta hazájának törvényeit és sietett azoknak utólagosan is eleget tenni, és igy egyikök sem vonatott el illetékes birájától. Most ezen törvényjavaslat szabad kezet ad az ily polgári házasságok megkötésére nemcsak künn lakó, de honos, hanem pusztán ezen tényre kimenő hazánkfiainak is, azon elv szerint: locas regit actum, elismeri házasságuk érvényességét; de egyúttal számukra egy új bíróságot, új jogszabályokat alkot, melyek a katholikus — esetleg ártatlan — félre, a katholikus jogelvekre nézve pedig határozottan sérelmesek. Esetleg két katholikus ember házassága tehát oly bíróság és oly elvek szerint fog tárgyaltatni, melyekkel szemben millióknak jogérzelme szenvedni fog. Ezeket tekintve, lehetetlen, hogy mély aggodalmaiknak kifejezést ne adjanak mindazok, kik a cosmopolitikus elvek terjedésében hazánkra nézve komoly veszélyt látnak. A probléma, mely e törvényjavaslatban felállíttatik, nem úgy és nem azon eredménynyel fog megoldatni, mint az tervezve van; ezt tenni fogja következetesen az elv, mely e törvényben fekszik; és a kik a történelmet megfigyelték, tudják, hogy be fog állani a csalódás, melyet az élet készit mindazoknak, kik egy pusztán legális tényező, egy külső kötelék által az érzelmek egybeforrását és ez által a közérzelem erősbödését reményiették. A házasság vallásos jellege ma vonatik legelőször a törvényhozás által kétségbe, félek, hogy ez által megtámadtatik zaon erkölcsi tőke, melyet őseinktől öröklöttünk, és a mely nemzetünknek eddig is fentartó erejét képezte. Ezen törvinyjavaslat a népnek vallásos érzelmeit hátrányosan érinti, mely a házasságot a vallás szárnyai alá helyezte, még oly orszá gokban is, a hol az államot onnan elszakította ; belenyúl az individuális jogok körebe. mert kényszeríti a lelkiismeretet, hogy ismerje el oly hatalomnak intézkedési jogát, mely praetori jellegénél fogva, csak a külső tetteket vonhatja Ítélőszéke elé; érinti az egyház és állam közti viszonyt, mert a hol eddig két nagy társadalmi tényező együttes és összhangzatos működésben szabályozta az államélet legbecsesebb alapintézményét, ott azt ma az állam kizárólagos hatalomkörébe vonja, deposcedálja a vallást, vagy megmásítván a házasság lényeges jellegét, az egyháznak befolyását oly szűk határok közé szorítja, hol az esetlegesség azt könnyen egészen megbéníthatja; mindezeknél fogva én e törvényjavaslatot sem átalában, sem részleteiben el nem fogadhatom. {Zajos éljenzés.) Elnök: Az ülést tiz perezre felfüggesztem. {Szünet után.) Elnök: Az ülést megnyitom. Következik a megszakított tárgyalás folytatása. Pauler Tivadar, igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek? Nagyon nehéz a vitatkozás ott, a hol a vitatko zók ugyanazon alapelvből indulnak ki, ugyanaz on alapigazságokat fogadják el, de csak a következtetésekben, a consequentiákban térnek el egymástól. Ily helyzetben vagyok én ma, midőn a házasság legfontosabb családi intézményéről szólván, átalánosságban és elvileg osztozkodom azok véleményében, a kik a házassá got erkölcsi, vallási intézménynek is tekintik, a kik annak tartalmát az ethika, az erkölcsi törvény által meghatározottnak állítják, és a kik ennélfogva nagyon természetesnek találják, hogy az egyház, meJy a maga feladatának tekintetéből az erkölcsiségnek országát mindenütt terjeszti, erre is kiterjesztette figyelmét, ezt is törvényhozása körébe vonja. Más jogintézményeknél az erkölcsi törvény szentesíti a jogi törvény határozatait, itt megfordítva az erkölcsi