Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-114

ZÁGÖS ÜLÉS. 300 CXIV. ORS megfelel az, hogy a büntetési rendszernek életbe­léptetésére való költségek inkább azok pénz­büntetéséből fedeztessenek, a kik bűnözik, mintsem hogy a költségvetést új tétellel sza­porítván, a terhek emeltessenek, kérem a mél­tóságos főrendeket, méltóztassanak a törvény­javaslatot elfogadói. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e valaki átalánosságban a törvényjavaslathoz szólani? Ha nem, akkor ki­jelentem, hogy a törvényjavaslat átalánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Rudnyánszky József b. jegyző (szaka­szon kint olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, kérem a méltó­ságos főrendeket, méltóztassanak azok, kik a törvényjavaslatot ugy béltartalmára, mint szö­vegére nézve elfogadják, ezt fölállásuk által je­lezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot elfogadták. Az elfogadásról a képviselőház értesíttetni fog. A napirend második tárgyát képezi a hár­mas állandó bizottság jelentése a Svájezczai 1884. január hó 8-án Bernben a szegényjog köl­csönös biztosítása iránt kötött államszerződés beczikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslat tár­gyában. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Pauler Tivadar igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A nemzetközi érintkezések mindinkább öreg bűi­nek, és így mindinkább előállt szüksége annak, hogy a kölcsönös jogsegélyről gondoskodjunk. S habár még nem sikerült az európai nemze­tek közt főként a polgári jog terén és ez iránt átalános megállapodásra jutni, mégis igen sok intézkedésre nézve állapíttattak meg szerződé­sileg oly elvek, melyek a kölcsönösséget szoro­sabban meghatározzák a nemzetek polgárainak előnyére. Ezek közé tartozik az úgynevezett szegényjog, melynél fogva bizonyos állam pol gárai bizonyos előnyökben részesülnek, és a mely előnyök szerződések által idegenekre is kiter­jesztettek. Ily szerződéseket kötöttünk legújab­ban Francziaországgal, Belgiummal, Olasz­országgal, s miután a svájczi szövetség is ki­fejezte kivánatát az iránt, hogy vele ily egyezségre lépjünk, miután ily egyezség által a mi polgá­rainkra csak előnyök hárulnak, államunkra nézve pedig teher nem járul, miután nálunk az úgynevezett kereseti cautiók ugy sincsenek szokásban, ennélfogva ezen szerződés Magyar­ország polgáraira nézve hasznos és czéíszerü. Kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a szerződést, elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e valaki szólni átalánosság­ban? hanem, ugy kijelentem, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Rudnyánszky József b. jegyző (szaka­szonkint olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha szólani senki sem kivan, mél­tóztassanak azok, kik a tárgyalt törvény­javaslatot mind lényegére, mind szerkezetére nézve elfogadják, ezt felállásukkal jelezni. (Meg­történik.) A méltóságos főrendek a Svájezczai 1884 jun. 8-án Bernben a szegényjog kölcsö­nös biztosítására kötött állami szerződés be­czikkelyezéséröl szóló törvényjavaslatot elfogad­ják s e felöl a képviselőházat szokolt módon ér­tesíttetni rendelik. Az ülésnek harmadik tárgyát képezi a hár­mas állandó bizottság jelentése a Fiume város területén emelendő építmények rendkívüli adómentességéről szóló törvényjavaslat tár­gyában. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentést). Pongrácz Emil b.: Méltóztassanak meg­engedni, hogy a törvényjavaslathoz néhány szót szólhassak. Köztudomású azon örvendetes tény, hogy Fiume városa, e jelentékeny kikötő az utóbbi években tetemesen fejlődött, lakos­ságának száma 6000-rel szaporodott, hogy ott új kereskedelmi vállalatok alakultak. Az épités azonban nem áll arányban a város jelentékeny fejlődésével. A ki ismeri Fiume fekvését, jól tudja, hogy ennek oka abban van, hogy az építésre szükséges területeket részint csak sziklák lerombolása, részint a tenger feltöltése által lehet megszerezni, a mi pedig jelentékeny áldozattal jár. Már pedig a tőke, természeténél

Next

/
Oldalképek
Tartalom