Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-112

282 CXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. némileg; de, nézetem szerint, a szöveget helye­sen csak úgy lehet értelmezni, mint mondottam. A szakasz tudniillik felteszi azon esetet, hogy a munkazaj által megzavartatik az isteni tisz­telet. Ez a feltevés. Ha ezen eset bekövetkezik, akkor mint ennek következménye be kell kö­vetkeznie a munka betiltásának ; ha pedig zaj nem áll be, akkor intézkedésről nincs is sző, és igy a permissiv intézkedésnek nincs itt helye. (Helyeslés.) De másrészről ha azt mondom >megtilt­ható «, > megengedhető <, ezen kifejezésnek nyelv­tani értelme is egyszerűen az, hogy az illető önkényétől függ, hogy megengedjen-e vagy sem valamit. Mert hogyha nem kötelessége a ha­tósági közegnek eljárni, akkor szabadságában áll tenni, vagy nern tenni valamit, ilyen pedig a törvényes intézkedés megsemmisíté­sére vezetne, s akkor csak azt mondaná a szakasz, hogyha jónak látja tegye, s ha nem látja jónak, ne tegye. És ha azt hiszszük, hogy különben is nem fogja tenni, hiszen jóravaló istenfélő ember ugy sem fogja tenni, akkor felesleges a permissiv intézkedés. E szerint ezen kifejezés csak tollhibából kerülhetett ide és azért nézetem szerint kiigazítandó legyen így: >megtiltandó*. Széchényi Pál gróf, földmívelés , ipar­és kereskedelmi minister: Bocsánatot kérek én azt hiszem, már stylaris szempontból is okvetlenül szükséges, hogy a mondat második része összhangzatban legyen ugyanazon mon­dat első részével és ennélfogva azon megjegy­zése az előttem szóló méltóságos főrendi tag­nak nem alapos, hogy a mondat másik része obligative szóljon, minthogy épen a mondat első részében nincs határozottan kimondva, hogy megakadályoztatik, hanem az, hogy ha, *akadályoztatnék<. Ha ugy volna a mondat első része, hogy >melyeknek kellő használata a zaj által megakadályoztatik«, akkor igenis okvetlenül szükséges volna, hogy a második rész­ben obligative mondassék ki a megi ittas; minthogy azonban az első részben csak mintegy eshe­tőségként van feltéve, hogy talán megakadá­lyoztatnék, azért a mondat másik felében is csak permissive lehet a megtiltást kimondani. Kérem tehát a méltóságos főrendeket, ne mél­tóztassanak ezen hibás módositást elfogadni. (He­lyeslés.) Elnök: Méltóztatik a 34. §-t elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Rudnyánszky József báró jegyző* {olvassa 35 — 41. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 42. §-£). Itt a hármas bízottság azt a módositást tette, hogy ezen szakasznak két utóbbi bekez­dése hagyassák ki. Ezzel szemben bátorkodom indítványozni, hogy a szöveget változatlanul elfogadni mél­tóztassanak ; nevezetesen itt azon esetről van szó, hogy ha valaki bejelentett iparát két év alatt meg nem kezdi, mig a 49. §-ban az mon­datik, hogy a ki engedélyhez kötött ipart egy éven át, más ipart pedig két éven át egy foly­tában nem űz. Ennek folytán csakugyan szük­ség van mind a két intézkedésre és azért kérem, méltóztassanak a szöveget változatlanul elfogadni. Széchényi Pál gróf, földmívelés-, ipar­és kereskedelmi minister : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Én is bátor kódom kérni, hogy a hármas bizottság ezen módosítását ne méltóztassanak elfogadni. Ott, bevallom, egész egyszerűen az én szórakozott­ságom volt az oka, hogy a hármas bizottság ezen módositást a jegyzőkönyvbe beigtatta; de nem lehetett volna akkor sem hozzájárulnom, ha meggondoltam volna a dolgot, ugy a mint az van. Mert ezen első fejezetben egyszerűen az ipar megkezdéséről és a megkezdésnél alkalma­zandó feltételekről van szó, a második fejezet­ben pedig, nevezetesen a 49. §*ban, az fordul elő, a mit a jelentés itt ismétlésnek nevez. A 49. §-ban az első fejezetben előforduló dolgok ismétléséről van szó, azaz, az ipar folytatásá­ról és az ipar folytatására vonatkozó intézke­désekről. Ez tehát egészen más, mint a mi a 42. § ban foglaltatik, és ennek folytán az in­tézkedés ugy itt, valamint a második fejezet­ben szükséges. Kérem tehát az eredeti szöveg fentartását. (Helyeslés.) Elnök; A hármas bizottság azt.javasolja, hogy a 42. §. utóbbi két bekezdése hagyassák ki; ennek ellenében Rudnyánszky József báró

Next

/
Oldalképek
Tartalom