Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-111

CXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. $61 kai nagyobb, mint nálunk. Ugyanis Németor­szágban esik egy hektoliter absolut szeszre 13 frt adó, Olaszországban 24 frt, Svédországban 44 frt, Francziaországban 74 frt, Oroszor­szágban 106 frt, Angliában 191 frt adó, mig monarchiánkban csak 11 frt. Ezen adatok eléggé bizonyítják azt, hogy a szesz eddigi adójánál nagyobb terhet is megbir ; eléggé indokolják, ugy a teherviselés arányossága, mint állam­háztajtási szempontból, hogy az érvényben lévő rendszer reform alá vétessék. (Ugy van!) Az érvényben álló szeszadó-rendszernek az az egyetlen jó hatása volt: hogy saját tart hatlanságát bizonyította be mind közgazdasági mind pénzügyi tekintetben. A kormány belátva a régi rendszer hibáit a szeszadó gyökeres reformálásához fogott. A pénzügyminister a kérdést szesztermelőkből alakított szaktanácskozás elé vitte, mely egy­hangúlag kijelenté: hogy az eddig érvényben volt átalányozási rendszernél mind közgazda­sági, mind ipari szempontból hasonlithatatla nul nagyobb előnyei vannak a terményadó rendszernek, a melyre az előttünk fekvő tör vényjavaslat alapítva van. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a szesz­adó reformja a legközvetlenebb összeköttetés­ben áll mezőgazdaságunkkal és iparunkkal. Mezőgazdaságunkkal azért, mert ugy a talaj termékenyítése, mint a marhatenyésztés és marhahizlalás annak fejlődésével emelkedik, annak hanyatlásával apad. Iparunkkal azért, mert a szesz fejlődésé­nél és az adózásra való képességénél fogva jelentékeny közgazdasági factorrá lett, és sok mel­lék iparágat táplál, kádárnak, gépésznek és más munkásnak állandó, biztos kenyeret nyújt. Mint kereskedelmi czikk pedig a magyar export­czikkek között a legjelentékenyebb helyek egyi­két^foglalja el. (Ugy van!) A szeszadó reformja nem volt könnyű fel­adat, bizonyítja ezt az a körülmény, hogy három teljes esztendő kellett a kérdés megoldásához. Számos körülményt kellett itt figyelembe venni. Először is a vám- és kereskedelmi szer­ződést, melynél fogva e kérdésben nem intéz­kedhettünk önállóan, hanem csak hasonló elvek alapján a monarchia másik államával mert mindazon indirect adókat, melyek közvet­len befolyással vannak a közgazdasági pro­ductióra, a monarchia mindkét felében egyenlő törvények és szabályok szerint kell kezelni. Figyelembe kellett venni a nagy gyárak érde­két, melyek közgazdaságilag igen fontosak, s melyeknek érdeke szoros összefüggésben van a mezőgazdasággal, mert ezek veszik a marhát hizlalás végett a gazdáktól, a kik azt tenyész­tik, ezek adják a moslékot a marhahizlalásra és több javításra szükséges tárgyakat. Fennál­lásuk tehát nemcsak köz-, hanem magán gazda­sági szempontból is fontos. Végre figyelembe kellett venni a gazdasági szesztermelők érdekét, a mely a kérdésnek leg­fontosabb részét képezte. (Ralijuk!) Az előttünk fekvő törvényjavaslat a ter­ményadó-rendszerre van alapítva. Theoriában már í égen megállapított tény: hogy a termény­adó a legigazságosabb, mert nem tekinti, hogy mi módon és mily terményből származik az illető szeszmennyiség, hanem magát a szesz­mennyiséget veszi az adózás alapjául. A szesz-ipar terén felmerült közgazdasági és pénzügyi hátrányokat csak a terményadó útján lehet orvosolni, csakis e rendszer útján érhető el ama közgazdasági szempontból fontos czél: hogy a termelési anyagok tökéletes kihaszná­lásával a műszaki eljárás okszerűvé, a szesz­termelés pedig olcsóbbá tétessék, s a szesz­ipar fejlődése, a versenyre való képesség foko­zása által oly irányba legyen terelve, melyben állandó felvirágzásának biztosi tékát feltalálni képes. (Helyeslés.) E javaslatban elfogadtatik a terményadó, de csak oly gyárakra lesz kötelezővé, melyek 50 hektoliter ürta'talmú czefrézö edénynél nagyobbal rendelkeznek. Az adó alapjául nem a szeszfok absolut mértéke van véve, hanem 75 ü /o-nyi állaga, a mi a szaktanácskozás kíván­sága alapján történt, s a kivitelnél a tényleg fizetett adóhoz még Í0% üttetik visszatérítés fejében. E rendszernek az az előnye van. hogy a gyártás tökéletessége szerint bizonyos spa­tiumot hagy a tényleges termelés és az adó alá vont mennyiség között. A javaslat egyik figyelemre méltó előnye abban nyilvánul: hogy a nagy gyárakat is

Next

/
Oldalképek
Tartalom