Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-108

M6 CV1II. ORSZÁGOS ÜLÉS. jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek el­fogadják és e szerint a 15. §. utolsó bekezdésé­hez ezen toldás fel fog vétetni. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a 16—36. §§-t, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak). Elnök: Ha nincs észrevétel, kérem azokat, a kik a törvényjavaslatot mind béltartalma, mind szerkezetére nézve elfogadják, méltóztas sanak felállani. (Megtörténik.) E szerint a mél­tóságos főrendek a törvényjavaslatot a 15. §-hoz javaslatba hozott módosítással elfogad­ják, s a javaslat át fog küldetni a képviselő­házhoz azon felhívással, hogy a módosításhoz hozzájárulni szíveskedjék. Következik a főrendiház állandó bizottsá­gának jelentése >az új földadó-kataszteri mun­kaiatok eredményei ellen érvényesíthető felsző lalások elintézésének módjáról* szóló törvény javaslat tárgyában. Pongrácz Emil báró: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek ! Igen röviden kívá­nok hozzá szólani a törvényjavaslathoz (Halljuk!) A földadó kataszteri munkálatok annyira haladtak, hogy az országos földadó-bizottság az 1881. évi XL. törvényczikk értelmében az állam egész területére becslőjárásonkint megállapítván a tisztajövedelmi fokozatokat és a földeknek osztályba való sorozását, most már a felszóla­lásokra keríd a sor. Az emiitett törvényczikknek az az intéz­kedése, mely szerint minden járás és kerület bizottságának határozatát a fölszólalóval és a föld tulajdonosával Írásban kell közölni, jelen­tékenyen hátráltatná a felszólalások gyors el­intézését; mert figyelembe kell venni, hogy egyes járási elnöknek, ily eljárás mellett, 30—40 ezer levél szétküldéséről kellene gondos­kodnia, egyes kerületek elnökének pedig 200—500 ezer levelet kellene szétküldenie, a mi nagy munkával járna, sok pénzbe kerülne, és sok késedelmet okozna. Az előttünk fekvő törvényjavaslat kimondja: hogy a felszólalásokat hivatalból kell áttenni egyik fórumtól a másikig, sőt egészen az országos bizottságig akár miképen történt az elintézés; -— ezen intézkedés egyátalán nem sérelmes az egyes felekre nézve, mert biztosra lehet venni, hogy minden elutasított felszólalást felebbez­nének, s így rövidebb és egyszerűbb utón kerül­nek azok a legfelső fórum felülvizsgálata alá, s csak annak határozata alapján nyernek vég­érvényes elintézést. A törvényjavaslat második lényeges intéz­kedése, hogy a kerületi bizottság nem tartozik bevárni az összes járások munkálatainak be­fejezését, hanem a bizottság összehívható, a mint a járások nagy része befejezte munkáját. Az országos bizottság szintén nem várja be valamennyi kerület munkálatainak elkészültét, hanem dolgozhatik, mihelyt elég anyaga van (Helyeslés.) A régi törvény szerint a járási bizottságok munkájának teljes befejezése előtt a kerületi bizottság és valamennyi kerületi bizottság mun­kájának befejezte előtt az országos bizottság össze nem ülhetett; ezen intézkedésben sok késedelem volt, mert egyik járás, vagy kerület megkésése hátráltatta az egész munkát, az egész apparátus működését, (ügy van!) Mind az államkincstárra, mind az egyes felekre nézve fontos kérdés az, hogy a felszóla­lások a lehető legrövidebb idő alatt nyerjenek elintézést, mert az ideiglenes állapot ugy az adózás, mint a hitelviszonyok szempontjából hátrányos, (ügy van!) E törvényjavaslat épen azt tűzte ki czélul, hogy a netán elkövetett tévedések gyors orvoslást nyerjenek, de a mellett biztosit minden garantiát, mely a magánérdek megvédésére szükséges. Mindezeknél fogva azt, mint helyes és czélszerü alapokra fektetett intézkedést a tár­gyalás alapjául elfogadom s annak elfogadását ajánlom. (Élénk helyeslés.) Zichy Nándor gróf: Én kétségkívül ezen törvényjavaslatnak magának is nagy fontossá­got tulajdonitok, még nagyobbat tulajdonitok azonban magának az ügynek és az ügy jelen helyzetének; ugyanazért a méltóságos főrendek figyelmét igen komolyan felkérem ezen kér­désre. A kataszteri törvény, megengedem, hogy nem volt tökéletes. Annak eszméje az volt, hogy törvény szabályozza az ügyet. Időközben

Next

/
Oldalképek
Tartalom