Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.
Ülésnapok - 1881-84
14 LXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. azon nyilatkozatnak, a melyet a minister ur tett. A horvát minister részéről követett lépés is, amelynekaministerelnökur adott kifejezést a képviselőházban, correct és helyes és én nem is kételkedtem abban, a mennyiben személyét és jellemét ismerem, hogy csakis correct eljárást fog követni. De ha ezen nyilatkozat nem tétetik, könnyen azon balvéleménynyel éltem volna, hogy a horvát minister azért lépett vissza, hogy a múltban történtek jóváhagyása, a mit a ministerelnök ur részünkről kivan, a ministeri széken ne találja őt. Egyébiránt ez feltevés. Én csak indokolni akartam azt, a mit felhoztam, hogy ha bizonyos eljárás a kormány részéről bár a legjobb, de mindenesetre tőle nem függő és benne nem fejevő okokból nem sikerült, akkor önként következik, hogy ennek a felelősségét az viselje, és az viseli helyesen és jogosan, a ki azt az eljárást kezdeményezte. Ezt az eljárást a mi kormányunk nem követi. A hiba ugyanaz, a mi itt és odaát Horvátország kormányférfiai által történt; és mit tapasztalunk ? Amott azon helyes felíogást elfogadva, a melyet előbb jeleztem ; lemondottak állásukról. A mi kormányférfiaink nem azt teszik, hanem azt kívánják, hogy ugyanazon cselekmény következtében a méltóságos főrendek a maguk részéről helyeslésöket nyilvánítsák. E helyeslés nyilvánítására részemről nem találok okot. És ha nyilatkozatom czélzatanem is az, hogy a ministerium ezen eljárása következtében lemondani kényszerüljön, de legalább is azt óhajtottam és kívántam, hogy a minister, midőn az ily eljárás következtében — nem lehet tagadni, igen kellemetlen helyzetnek okozója volt — ennek felelősségét magára vonva, ezt a felelősséget személyesen viselje. Ezt nem tartotta szükségesnek, nem tartotta ezélszerűnek. És pedig én nem tudom, hogy csakugyan az ő meggyőződése következtében, ha ezen eljárásnak, mely itt a határozati javaslatban foglaltatik, szükségképen meg kell történnie a kedélyek lecsillapítására, miért nem eszközölhette volna ép ugy saját kezdeményezése, saját eljárása alapján. Az egyik is, a másik is administrativ eljárás, és ha több, akkor reá fogok mutatni, hogy épen ezen több leginkább okozója annak, hogy én e határozati javaslatot, a mint az előttünk fekszik, el nem fogadhatom. Az administrativ eljárás által, mint előbb említem, igenis orvosolhatták volna azt, a mi a határozati javaslatban foglaltatik. Hiszen a múltban az eddigi törvényes gyakorlat nem volt kiáltó okozója a rögtöni eljárásnak. Igenis lehetett alapos orvoslás indoka, de nem a rögtönzött eljárásnak. Hogy ezen viszonyok ugy fejlődtek, a mint fejlődtek, határozottan, legnagyobb tekintetben épen a kormányzatnak tulajdonítható. Hagyományos azon politika, a melyet e tekintetben a közkormányzat követ, — azon >laissez fairé laissez allerc helytelen felfogásnak következménye ez, a melyet magyarra fordítva »mivel sem törődésnek« mondhatunk és ezen mivel sem törődésnek következménye volt azon állapot, mely ott uralkodik és melynek következményeit most erőszakos eljárással kívánták orvosolni. Ezt tehát én részemről mint olyat, nem tartván ezélszerűnek, nem tartván helyesnek, a határozati javaslatnak már azon részét is, mely a múltra vonatkozik, részemről nem fogadhatom el. A határozati javaslatban még egy másik intézkedés is foglaltatik, mely a jövőre való eljárásról szól és e tekintetben kívánja, hogy a törvényhozás két testülete határozatában nyilvánítsa, hogy a czímerek a határozati javaslatban foglalt nyilatkozat szerint az 1868, évi XXX. törvényezikk 62. §-ának megfelelőleg, minden felirat nélkül alkalmaztassanak. Határozati javaslatoknak, akár a képviselőház, akár a főrendiház, akár mindkét törvényhozási testület által való elfogadását én nagyban és egészben sem szükségesnek, sem kívánatosnak nem tartom. Határozati javaslatok átalában szükségesek lehetnek ott, a hol általuk oly tényeknek eszközlése kívántatik, melyek a netaláni további tárgyalásokra vonatkoznak; határozati javaslatokat egy bizonyos törvényhozási intézkedés megtételére igenis helyesnek tartok, de olyan határozati javaslatnak, melyben ugy, mint például itt, akár