Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.
Ülésnapok - 1881-97
190 XCVI1. ORSZÁGOS ÜLÉS. is álljon, a melynek consolídált, ha ugy szabad mondani, nemcsak körvonalozott, de megemésztett programmja is van, melynek kivitele és következetes alkalmazására nézve garantiák is vannak. Én, fájdalom, ezen pártot, a melynek programmjában feltalálhatnám nézeteimet, a magyar parlamentben nem találom, s ennélfogva nem látván ama garantiákat, melyeket követeltem, kénytelen vagyok a jelen kormánynak a budgetet megszavazni. Sőt tovább kell mennem. Az utóbbi hetek eseményeit nem emlitem vala, ha nem emiittettek volna fel mások által. Megtörtént a főrendiházban, hogy a kormány által eléterjesztett törvényjavaslat, a részletes vita alapjáól sem fogadtatott el. Azon többség, a mely azt elvetette, három tényezőnek szövetkezéséből képződött. Ha volna lehetőség arra, hogy ezen három tényező akármelyiké, vagy a háromnak coalitiója idézne elő valaha kormányválságot és venné át közügyeink vezetését, akkor, nemcsak a mint előbb mondottam, nem látnék garantiát, hanem azt katastrophalisnak tartanám az országra nézve és az ellen minden áron küzdenek. (Tetszés balfelöl.) A mondottak fonalán a költségvetést a részletes vita alapjául megszavazom, még pedig restrictio nélkül a jelenlegi kormánynak. (Helyeslés balfelől.) Szapáry Gyula gr. pénzügyminister: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! (Halljuk /) Midőn az általam és a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat mellett felszólalok, sokkal jobban szerettem volna, ha ezen költségvetés, vagy a pénzügyi bizottság számadatai megtámadtattak volna azon méltóságos főrendek által, kik a költségvetésre nézve észrevételeket tettek. De ez igen csekély mértékben történt, sőt maga Zichy Nándor gr. r ő méltósága is kijelentette, hogy nem annyira adatokkal, mint inkább elvekkel kivan foglalkozni. Kénytelen vagyok tehát némi tekintetben ezekre is reflectálni, bár azokra is, a miket magára a költségvetés számadataira mondani méltóztatott, visszatérni kötelességemnek fogom tartani. Ha ily átalános elvi enunciatiók történnek és az ország közgazdasági, politikai és társadalmi viszonyairól előterjesztés történik, a legkevesebb mégis, a mit e tekintetben kívánni lehet, hogy az előadás, az állapotok lefestése hű legyen és meg vagyok győződve arról, hogy egy enunciatio, a melyet ily tekintélyes testület vezérszónoka tesz, nem arra van hivatva, hogy tisztán csak ezen ház falai között legyen meghallgatva, nem arra, hogy tisztán csak az országban terjedjen el, hanem mindenesetre bir annyi nyomatékkal és fontossággal, hogy a külföld által megbiráltassék és akkor meg lehet méltán követelni, hogy helyesek és igazak legyenek az előadás adatai. Én nem tartozom azokhoz, kik azt akarják, hogy létező viszonyaink, bajaink eltakartassanak csak azért, hogy szebb színben tüntethessenek fel állapotaink; de nem akarom, s nem engedhetem meg*ellenkezőleg azt sem, hogy az ország viszonyai akként állíttassanak elő, a mint azok nem állnak és hogy — bocsánat e kifejezésért — az ország állapotai rágalmazhassanak. Legyen szabad ő méltóságának néhány szavát idézni. Nevezetesen azt mondja: mily állapotok lehetnek azok, midőn ha valaki ma valamit keres, nincs biztosítva az iránt, hogy az holnap másé ne legyen; azt mondja továbbá : a magánjog Magyarországon szervezve nincs, és hitelviszonyaink egyátalában rendezetlenek. Megengedem, hogy ő maga nem ugy érti, a mint mindenki, a ki tisztán e szavakat olvassa, kell, hogy értse; de ha ezen szavait bárki olvassa, a ki Magyarország viszonyait nem ismeri, kell, hogy azon következtetést vonja: hogy itt barbár viszonyok léteznek, hogy itt nem a jogállam alapelvei uralkodnak, hanem tisztán az önkényhatalom. Hogy pedig ezek nem állanak, azt mégis kénytelen vagyok constatálni. Szólott nevezetesen ő méltósága az országnak magánjogi viszonyairól. Megengedem, hogy vannak egyes igen fontos kérdések, melyek ép a törvénykezés és igazságszolgáltatás terén megoldva nincsenek, de méltóztassanak viszont nézni mindazon kérdéseket, melyek ép e téren már megoldást nyertek. Épen ha el akarjuk érni azt a czélt, melyet ő méltósága is szem előtt tartott, hogy nemcsak más országokban fennálló theoriák alapján induljunk ki,
