Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.
Ülésnapok - 1881-96
XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS, 169 az államvagyon még mindig 600,000 írttal növekedett. Az államadósságtőke törlesztésére 12 millió 327,000 frt van felvéve, mely összeg által államadósságunk csökkent, az előbbi által tehát az államvagyon növekedett, az utóbbival pedig államadósságunk csökkent, mi minden bizonyára kedvező jelenség budgetünkre. Az államháztartásra nézve meg egy igen fontos tényező az állam hitele, méltóztassanak tehát megengedni, hogy erről is néhány szóval említést tegyek. Az állam hitelének, legalább nagy részben, kifejezést ad a kamatláb és azon árfolyam, mely Európának legfőbb pénzpiaczain fellelhető; ez alkalommal figyelemmel kellene lennem a külföld kötvényeinek kamatlábára, mert csakigy lehetne összehasonlítást tennünk; azonban ha ezt el is kerülöm és csupán Magyarország államadósságának kamatlábát említem, a számok eléggé világosan mutatják a kamatláb javulását és ezzel hitelünk szilárdulását is; 1879-ben a kamatláb 7% volt, 1880-ban 6%, 1881-ben 5%, 1882-ben 5Vi%>, most ismét 5%, a mely javulás, ha tekintetbe veszszük, hogy Anglia államadósságának kamatlába 3°/«, Francziaországé 3 S A7«, teljesen kielégíthetőnek mondható. Most még hátra van, hogy az egész hiány fedezetéről szóljak; a törlesztési kölcsön és az 1884. évi hiány fedezésére 27.121,000 frtnyi összeget lesz szükség 1884. évben a pénzpiacztól igénybe venni, a mi pedig amúgy is nagy államadósságunk mellett, tekintettel a valutaviszonyok által szűkre szabott piacz felfogási képességére, nem csekély feladat, mindazonáltal, ha figyelemmel vagyunk arra, hogy a hiány részbeni fedezésére fog fordíttatni, a szeszadó-reform által elérendő jövedelem, nemkülönben a dohány-regieben és a fém- és vasbányaiparban tisztán üzemi és kezelési rendszabályok által megtakarítandó és kilátásba helyezettjövedelmet veszszük tekintetbe, államháztartásunkban a javulást határozottan észlelhetjük. Ezen javulás nemcsak a deficit évről évre való kisebbedésében, hanem a bevételek emelkedésében is észlelhető, a mi arra mutat, hogy a kormány nem csupán az adóemelést, hanem egyes beruházások és a kereskedelmi eszközök FŐRENDI NAPLÓ 1881 — 1884. lí. KÖTET. előmozditása által a nép adóképességének gyarapítását is szem előtt tartja; minthogy beszédem elején volt szerencsém jelezni, hogy a költségvetéshez csak annak főbb vonalainak érintése mellett fogok hozzászólani, azon számtalan indokokat, melyek pénzügyi helyzetünk javulása mellett még felhozhatók volnának, elősorolni ez alkalommal szükségesnek nem tartom, mert beszédemben az elért eredményeket számokkal is illustrállam, a melyek világos képet nyújtanak pénzügyi helyzetünk javulása felől, — ennélfogva a költségvetést, mint olyant, mely iránt a legnagyobb bizalommal vagyok — a résziéi es tárgyalás alapjául elfogadom. (PJlénk helyesléi és éljenzés.) Sztáray Antal gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Előttem szólott t. barátom Zichy Nándor gróf ő méltóságának nézetéhez csatlakozom ugy a budget elfogadására, mint a bizalom nyilvánítására vonatkozólag. Ha végig nézünk az előttünk fekvő törvényjavaslaton, azt látjuk, hogy mig 1874-ben, mikor az adóemelések zöme még be nem következett, az ország egyenes adója 68 millió volt, addig most 1884-ben az előirányzat szerint 92 millió, tehát 40°/o-al több. Ehhez járult még ama 3 milliónyi pótadó, a mely daczára annak, hogy a kataszteri munkálatokon még a tinta sem száradt meg, most reánk háramlik. Tehát az egyenes adók összege 95 millió, azaz 27 millióval több, mint volt 1874-ben. Ezen kivül vannak mindenféle adónemek, a legelemibb szükségletek fedezésére, fogyasztási adók és vámok, nevezetesen a petroleum-adó, mely kiváltkép a szegény embert sújtja, a hadmentességi adó, mely tekintve azon körülményt, hogy olyanok fizetik, a kik vagy testi fogyatkozásban, vagy más oly hibában szenvednek, a mely a kivételt megengedi, tehát tulajdonkép támogatásra volna szükségök és e helyett még adót kell fizetniük, — igazságtalannak nevezhető; a szállítási adó, mely 50-7<>-al emeltetett, egy szóval az adóprés annyira meg van nyomva és az adók annyira ki vannak terjesztve mindenfelé, hogy az adók továbbfokozása már nem is képzelhető. Itt van még a bélyeg- és illetékadó, mely 24 millióra rúg és mely a jogát kereső embert lépésről lépésre 23
