Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-93

\¥1 XCíII. ORSZÁGOS ÜLÉS. főrendiház a törvényjavaslatot rosznak tartja, tárgyalja és módosítsa azt, mert a harmadik szavazásnál még mindig van lehetőség, hogy ha az indítványozott módosítások sem a vallásos serupulusokat, sem az antisemiticus óhajokat nem elégítenék ki, (Derültség.) az egészet elvetni. Azonban az egészet előre elvetni, ez ismétlem, a parlamentarismus szellemével teljesen ellenkezik. Ajánlom a törvényjavaslatnak elfogadását a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Majthényi László b.: Elállók a szótól! (Felkiáltások: Szavazzunk !) Elnök: Az ülést rövid időre felfüggesztem, addig, míg az elnök ur ő excellentiája helyét ismét elfoglalhatja. (Sznet.) (Szögyény Marich László elnök elfoglalja az elnöki széket.) (Szünet után) Elnök: Szólásra nem lévén feljegyezve senki, miután nem jelentkezik senki, az átalános vitát t-e fejezettnek nyilvánítom. Ministerelnök ur ö excellentiája kivan nyilatkozni. Tisza Kálmán niinisterelűök: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Éu is követni fogom a közvetlenül előttem szólók példáját, és csak igen rövid pár szót kívánok mondani, mert azt gondolom, hogy miután oly törvényjavaslat van tárgyalás alatt, mely fontossággal bir, de melyre talán még nagyobb fontosságot helyeztek a körülmények, mint minővel azt belső jellege fölruházta annak szavazás alá bocsátása előtt illendő dolog és a méltóságos főrendek iránti tisztelet megkívánja, hogy a kormány részéről is nyilatkozat tétessék. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) Midőn ezen kötelességet kívánom teljesíteni, mindenekelőtt megjegyzem azt, hogy ő nagyméltósága Szécsen Antal gróf beszédére annyiban a mennyiben ő a helyes parlamentáris praxist fejtegette, ez alkalommal reflectálni nem kívánok. Meglehet, sokban igaza volt e fejtegetésekben. Eljön az ideje, midőn ezt a dolgot tüzetesen tárgyalni lehet, eljön az ideje akkor, midőn a főrendiház szervezéséről le-z tüzetes tárgyalás, s akkor meg fogjuk, fontolni, hogy ugy átalúban a törvényhozás, mint magának épen a főrendiháznak érdekében is és az átalános institutio szellemében mi a helyes, mi nem? Addig azonban az eljárás nem lehet más, mint a mit eddigi törvényeink és törvényes szokásaink megállapítanak. (Helyeslés.) Itt csak azt jegyzem még meg, hogy miután azt tapasztaltam, hogy minden, általam mondott szót — meg vagyok róla győződve, nem e ház kebelében — fenyegetésül vesznek, az, ha ezen perczben a főrendiház szervezését említem, az egyálalában nem következménye ezen kifejlődött vitának, hanem igen is következménye egy többeknek, s jelesen Zichy Nándor gróf sürgetésére is másfél évvel ezelőtt tett Ígéretemnek; tehát minden lehetősége ki van zárva annak, hogy ebből bármi mást lehessen kimagyarázni, mint utalást arra, hogy épen a főrendiház bölcsesége helyezte előtérbe azon kérdést, melynek megvitatása alkalmával azon elvek is megvitathatok lesznek, melyeket Szécsen Antal gróf ő nagyméltósága fölemlíteni méltóztatott. Épen az, méltóságos főrendek, hogy, miként előbb is mondám, aggályaim kifejezései ismételten ugy tüntettettek elő, mint fenyegetések vagy kortes fogások, visszatart attól, hogy aggályaimat ismételten kifejezzem azon esetre, ha ezeu kérdés kellő megoldást nem nyerve, folytattatni fognak és tápot nyernek, habár jogosulatlanul is, oly törekvések, melyek az ország érdekében bizonyosan nincsenek. (Helyeslés.) Nem festem le azokat; ne mondják, hogy fenyegetni akarok; de nagyon félek tőle, hogy ha a kérdés megoldatlanul marad, sem jóslat, sem fenyegetés nem lesz szükséges, a szomorú valóság fogja aggályaimat igazolni. (Igaz! Ugy van!) De egyet még engedjenek meg, s ez az, hogy utoljára is röviden constatáljam: mi a czélja ezen törvényjavaslatnak. (Halljuk!) Czélja kettő. Az egyik orvosolni a tagadna liánul létező bajt, mely abból ered, hogy még a legközelebbi szomszédságban,, még Ausztriában is köthetők honpolgáraink által is oly házasságok, melyek ott törvényesek, itt törvénytelenek s melyeknek azután következése az ily családi életnek földulása és az utóbbi generátiónak szerencsétlenné tétele. Másik czélja a politikailag egyenjogú ez