Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-92

116 XCO. ORSZÁGOS ÜLÉS. nem a tárgyhoz kívánok szólni és a házsza­bályokra hivatkozva kijelentettem, hogy csak sürgőssségi indítvány folytán lehetne az illető kérdés tárgyalását azonnal megkezdeni, s ille­tőleg a felett szavazni, most jogosítva éreztem magam feljegyeztetni, hogy a tárgyhoz szól­hassak, ha ebbe a méltóságos főrendek bele­egyeznek. (Zaj, felkiáltások balfelöl: Halljuk! Jobb­felöl: Nem lehet!) Az előttem szólt méltóságos urak némelyike a tárgyhoz szólva, azt mondta, hogy a kérdés jelen stádiumában a bizottsági tárgyalás feles­leges, mert ugyanaz a tárgy, a mi volt és mert a bizottság ennek következtében nem mondhatna más véleményt, mint mondott első alkalommal és továbbá, hogy a kérdés tökéle­tesen érett és hogy iránta már mindenki tájé­kozhatta magát. Én mindkét állítást helytelennek tar­tom. A tárgy nem ugyanaz többé, mert — mint már előttem is mondták — időközben az egyik törvényhozási factor megtagadta ahhoz a hozzájárulást, a másik factor pedik ragasz­kodván hozzá, ismét visszaküldte azt. így hatá­rozottan nem áll az, hogy feltétlenül olyan volna a helyzet, mint volt az első izben. mikor a méltóságos főrendek a kérdést tárgyalták. (Zajos közbeszólások: Ugyanaz!) A mi pedig azt illeti, hogy mindenki tájé­kozhatta magát e tárgyban, ezt is határozot­tan tagadom. Nem csak hogy tájékozva lett volna mindenki a tárgyban, de sőt ellenkezőleg, arról vagyok és voltam meggyőződve, hogy épen nem volt tájékozva azon többség, mely a törvényjavaslatot átalánosságban nem fo­gadta el. (Zajos ellenmondások és jelkiáltások jobb felöli OhÓ! Ohó! Eláll! Helyeslés bal/elöl. Halljuk! Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Keglevich István gr.: Ha jól emlék­szem, a főrendiháznak 20 tagja vett részt a hármas állandó bizottság tárgyalásaiban, a mely bizottság — hiszen az utóbbi 10—15 év / folyamán, fájdalom, többször tapasztaltuk és talán az utóbbi években tapasztalták azok is, a kik e bizottságot megalkották, hogy talán nem mindig a legilletékesebbek választattak be a bizottságba, (Mozgás.) hanem talán inkább részben azok, a kik Budapesten laknak és igy a kiktől meg lehet várni, hogy a leggyakrabban vesznek részt annak tárgyalásaiban és talán a kikről fel lehet tenni, hogy a kormány mellett szavaznak. Igaz, hogy a méltóságos főrendek nincsenek kizárva a bizottsági tárgyalásokból, hallgathatják azoknak menetét,de a helyiség szűke miatt is tényleg sohasem vettek azokban részt. Tehát a hármas állandó bizottság tárgyalásai iránt a főrendek egyátalában nem tájékozhat­ták magukat, mert sem jelen nem voltak, sem azok menetével — gyorsírói feljegyzés nem tör­ténvén — meg nem ismerkedhettek. Azt pedig határozottan merem tagadni, hogy ily nagy fontosságú törvényjavaslat iránt és az iránt, hogy vájjon e törvényjavaslat opportunitási szempontból, ugy a mint most előttünk áll, el­fogadható-e vagy nem, pusztán hírlapok utján kellő tájékozást lehessen szerezni, és igy kény­telen vagyok azon meggyőződésemnek adni ki­fejezést, hogy ezen törvényjavaslat iránt az első tárgyalás alkalmával lehetetlen volt tájé­kozást szerezni. Ezt természetesen kereken ta­gadják azok, a kik ellenkező nézeten vannak és azt mondják, hogy kellőleg tájékozva vagyunk. De kérdem a méltóságos főrendeket, vájjon ily nagyfontosságú kérdésben, melynek horderejét senki sem tagadja, s melyre nézve az előttem szó­lottak egyike hangsúlyozta, hogy éles az ellentét, nemcsak egyesek nézete, sőt a törvényhozási factorok közt is, — kérdem: vájjon helyes-e az éles ellentétet fokozni az által, hogy midőn az egyik fél azt állítja, hogy a kérdés még behatóbban tárgyalandó, ezen nézetben nem osztozva, elhamarkodott — nézetünk szerint legalább — elhamarkodott szavazás utján erő­szakoljuk az eldöntést ? Én azt hiszem, hogy ezt, ha a házszabályokból nem, de a méltányos­ság szempontjából sem lehet javasolni. (Helyei­lések.) Azt hiszem, jogosan állithatjuk, hogy a bizottság újabb tárgyalás nyomán, midőn e tör­vényjavaslat, mely másodszor utasittatik hozzá, egészen másképen fog véleményt adhatni most, midőn feladata lesz megfontolás alá venni azt, a mi időközben történt, hogy tudniillik a főrendiház az átalános tárgyalás alapjául sem fogadta el a törvényjavaslatot, és a bizottság feladata lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom