Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-91

XCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 97 bizonyos hozzájárulási ajánlatokkal igen könnyen bánnak el akkor, midőn valamely vasút léte­sítéséről van szó, de midőn ezen ajánlatok megvalósítására kerül a dolog, szeretnek ki­bújni a fizetés alól. {Ugy van!) így történt ez esetben is. Szarvas város közönsége most nem akarja az általa felajánlott járulékot fizetni, azt mondván ürügyül, hogy miután ő a társa­sággal szerződött, most, hogy a kormány átvette a Tiszavidéki vasutat, ő nem köteles fizetni. Ez a tényállás, és hogy kinek van igazsága, az törvényeink szerint fog eldöntetni. Méltóztatott a báró ur ő méltósága, midőn a kormány vasúti politikájáról beszélt, még azt is felemlíteni, hogy a kormányt e politikájában saját érdeke vezérelte, hogy magának babérokat, érdemeket szerezzen. Engedelmet kérek, a kormánynak erre nincs szüksége, a kormányt ez eljárásában nem saját érdeke vezérelte, hogy babérokat, érde­meket szerezzen, hanem követte vasúti politi­káját közgazdasági czélból, kiválólag a földmí­velők és földbirtokosok érdekében és azt hi­szem, hogy ezt nincs miért szégyelnie. (Helyes­lés, Ugy van!) De visszatérve ő méltóságának azon állí­tására, hogy a háztartás egyensúlyának helyre­állítása nem éretett el és hogy ez csak jel­szónak használtaiik. Megengedem, hogy ez jel­szóul szolgált, de azt, hogy a kormány és tör­vényhozás az egyensúly helyreállítását jelszóul kimondotta, hibának tekinteni nem lehet. Ez igenis egy czél, melyre törekedik a törvény­hozás éveken át és ezen czélt elejtenie nem szabad. De ha ezen czélt el akarjuk érni, egy másik factort az ország földmívelési érdekeit szintén figyelembe kell venni, és az általam emiitett első czél által ezen szempont is kel­lőleg figyelembe van véve a törvényjavas­latban. Ö méltósága emiitette, hogy ezen czél ugy sincs elérve, csak puszta phrasis, puszta szó. Méltóztassanak megengedni, hogy azon beruhá­zásokat, melyeket ő méltósága annyira rosz­szalt, hogy azon vasútépítéseinket saját évi jövedelmünkből tehessük, ez az 1884-iki költ­ségvetésben elérve nincs, de ezt elérni alig volna lehetséges, ha a mostaninál sokkal ked­FÖEENDI IfAPLÓ. 1881 —1884. II. KÖTET. vezőbb pénzügyi helyzetben is volnánk, de igenis el van érve az, hogy saját évi rendes szükségleteinkről saját magunk gondoskodjunk, hogy az évről évre kötött államadósságot saját jövedelmeinkből fizethessük. Biztosítva van pedig ezen czél nem csak ezen esztendőre, hanem biztosítva lesz, ha a kormány javaslata elfo­gadtatik, a jövő évre is. Ez pedig igen fontos czél, melynek elérésére törekednünk kell. Ő méltósága hibáztatja, hogy ha nem is lehet megítélni a pénzügyi helyzetet, hiszen magához ezen javaslathoz és hogy szükséges-e ezen adóemelés vagy sem, ma még szólni nem lehet. Egy tekintetben talán igaza van ő mél­tóságának, t. i. abban, hogy helyesebb volna a logikai egymásra következés tekintetéből, hogy először állapíttassák meg a költségvetés, azután tárgyaltassék ezen javaslat. De van egy igen fontos indok, melyet már más alkalom­mal előadtam és melyet a méltóságos főrendi­ház előtt ismételni bátor leszek és a mely kí­vánatossá teszi, hogy ezen törvény most meg­alkottassék és 1884. január 1-től fogva életbe léptettessek. Azt hiszem, a méltóságos főren­dek annyira tájékozva vannak pénzügyi helyze­tünk felől, hogy megítélhetik, miszerint a jö­vedelem ily emelése az ország financziális ér­dekében csakis kívánatos lehet. De az ok, melynél fogva kívánatos, hogy most tárgyal­tassék és január 1-én életbe léptettessek ezen törvényjavaslat, a Keglevich gróf ő méltósága által felemiitett azon körülményben rejlik, hogy az új kataster után az adó kivettetik 1884. január 1-töl fogva. Az eddig megállapított tör­vény szerint 151 millió frt üszíajövedelemre ki kell vetni 29 millió forint adót. Ezen fennálló törvényt a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat akként módositja, hogy 29 millió helyett 26 milliót kell kivetni. így tehát nagyon káros volna január 1-én megkezdeni és végrehajtani a munkálatot azon alapon, hogy 151 millió után 29 millió vettessék ki és három hónap után, midőn el fogna fogadtatni ezen törvény­javaslat, ismét 26 millió alapján történjék a szamitas. Ez nem kis munka, mert 40 és né­hány millió parcellára kell kivetni ezen száza­lékot, ez pedig nagy munkával és fáradság­gal jár. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom