Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-91

92 XCÍ. ORSZÁGOS ÜLÉ-. hol a kisbirtokosokkal szemben a hitel kérdése meg van oldva és a hol a kisbirtokos 57*7»-ra kap pénzt, a mennyi kell birtokához és vagyonához arányosítva. Részemről tehát a kérdést megoldhatónak tartom mindenütt, mert azzal, hogy egyes vidékeken a hitel kérdése véletlen ül megoldatott, a kisbirtokoson és az országon még nincs segitve. Kötelessége tehát a kormánynak, nézetem szerint, a jövőben e kérdéssel tüzetesebben foglalkozni, mint eddig és kötelessége a kormánynak oda utasítani közegeit, a megyei administrativ közegeket vagy a gazdasági egyesületeket, hogy a kisbirtokosok hitelkérdésének megoldását minél nagyobb erővel előmozdítsák. De ott is, a hol e kérdés eddig már részben meg van oldva, a paraszt-hitel végleges rendezése csak akkor lesz keresztülvihető, ha a telekkönyvi rendszer oly irányban fog változtatást szenvedni, hogy az átiratások és a bekebelezések ex offo történjenek. Minthogy tudomásomra jutott, hogy ez a kormánynak amúgy is szándéka, e tekintetben fölösleges többet tennem annál, hogy felemlítem, hogy vannak vidékek, a hol a telekkönyvi állapotok oly rendezetlenek, hogy az egyes birtokok a tényleges tulajdonosok harmadik elődjének nevén állanak. Ez oknál fogva ezen ügynek végleges rendezése jó telekkönyvi rendtartás nélkül lehetetlen. A második, a mit fölemiitettem, a tiszta jövedelem fokozása. Számos vidékén az országnak az évi tiszta jövedelem évről évre hanyatlik s miután itt az évi tiszta jövedelem és a tőke nincsen helyes arányban, a birtokok 15 év alatt feltarthatatlanul az uzsorások kezére jutnak, 25 év alatt pedig a mostani birtokosok elpusztulnak. Ezen vidékeken a hitelviszonyok rendezése a tiszta jövedelemnek befektetések utján való emelése által érhető el. Ámde, miután befektetési alap nincs és a birtokosok Wertheimerjében hiányzik azon eszköz, a mely például egy patak szabályozásához, egy malom építéséhez vagy czukorgyár felállításához szükséges, habár vannak is vidékek, a melyek például czukorgyárat képesek volnának fentartani vagy hajózható csatornát képesek volnának építeni, a tiszta jövedelem emelése csakis a földbirtokosok szövetkezése utján remélhető, mert erre különben csak akkor lehetőé kilátás ha részvénytársulatok alakulnak, melyek 10—20 %-os nyereményre számítanak. Ha azonban az állam veszi kezébe a kezdeményezést, ha az állam itéli meg a befektetés helyességét s ha az állam kezeskedik a hitelezővel szemben, hogy a kamatok az adóval együtt be fognak hajtatni, meggyőződésem az, hogy ekkor a hazai és a külföldi tőke a befektetési czélokra rendelkezésre fog állani s ekkor biztosan lehet remélni, hogy egy 10 évi cyclus alatt sok millióra menő tőke be fog fektettetni. E kérdést azonban a jogászkörök complicáltnak tartják, én azonban azt hiszem, hogy e kérdés csak addig kényes, mig vele nem foglalkozunk, de ha komolyan bemegyünk a kérdés lényegébe, meg fogunk róla győződni, hogy ez igen rövid idő alatt megoldható. Ezek azok, a melyeket a nagyméltóságú ministerium figyelmébe ajánlani bátor voltam, különben pedig a törvényjavaslatot elfogadom. Elnök: Értesítem a méltóságos főrendeket, hogy a netalán szükséges részletes felvilágosításokat Márffy Ágost pénzügyministeri tanácsos ur fogja megadni. Lipthay Béla b.: Közvetlenül előttem szólt barátom nyilatkozatában sokat találtam, a melyből kitűnik, hogy a javaslatot eléterjesztő kormány sok irányban nem teljesítette kötelességét. Felemiitette a kataster hézagait és hiányait, felhozta a kormány mulasztásait az adókezelés körül és azt, hogy nem teszi meg a kellő lépéseket arra, hogy az adózók hitelképessége emeltessék. Mindezek után azt hittem, hogy azzal fogja felszólalását befejezni, hogy a szőnyegen lévő törvényjavaslatot még átalánosságban sem fogadja el. Azonban ez nem történt. Elfogadom ugyan azon állítását, hogy a kormány elmulasztotta mindannak megtételét, a mi a kormányzat hasznos voltára szükséges. És ime, most előttünk van egy törvényjavaslat, a mely ismét ennek a kormánynak adóemelést kivan megszavaztatni a nélkül, hogy a szükségre rámutatott volna eddigi előadásaiban, kivéve azt, a mi a hármas bizottság jelentésében ugy van foglalva, mint teljes meggyőződés, és a kormány előterjesztésében csak mint kilátás, t. i. az államháztartás egyensúlyának