Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-10

64 X. ORSZÁGOS ÜLÉS. rásra vonatkozó intézkedések hatálya ez év végével lejár és a további intézkedések már január 1-én lesznek életbeléptetendők; ennélfogva kérem, méltóztassék ezen törvényjavaslatnak minél sürgősebb tárgyalását elrendelni. {Helyeslés.) Elnök: A nagyméltóságú főrendektől fog függni, vájjon mikor akarják e tárgyat felvenni. Egyébként én mindhárom tárgyra nézve azt ajánlanám, miután a bizottság beadta jelentését, méltóztatnának az elnökséget felhatalmazni, hogy a szabályszerű három nap figyelembe tartásával ülést tűzzön ki és akkor nyomban lehet érdemleges tárgyalás alá venni. Ha nincs észrevétel, ekként fogok intézkedni. [Helyeslés) Következik a Francziaországgal kötött kereskedelmi szerződésre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Nyáry Jenő b. jegyző' (olvassa a főrendiház közjogi és törvénykezési, valamint közgazdászati bizottságának jelentését, a, kereskedelmi viszonyoknak Francziaországgal való ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában). Elnök : Ha nincs, ki átalánosságban kivan szót emelni, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Nyáry Jenő báró] jegyző (olvassa a fórvényjavaslatot) . Elnök: Ha nincs, ki szót kivan emelni, méltóztassanak a méltóságos főrendek közül azok, kik a törvényjavaslatot mind lényegében, mind részleteire nézve elfogadják, ezt fölállásuk által jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják, s erről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik a főrendiház egyesitett közjogi és törvénykezési, valamint pénzügyi bizottságának jelentése a megyék 1882. évi közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök : Ha nincs, ki szót kivan emelni, a törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslasot, mely változatlanul elfogadtatik). Elnök: Ha nincs, ki szót kivan emelni, méltóztassanak a méltóságos főrendek közül azok, kik a törvényjavaslatot mind lényegében, mind részleteire nézve elfogadják, ezt fölállásuk által jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják, s erről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a főrendiház közjogi és törvénykezési, valamint közgazdászati bizottságának jelentését a Szerbiával 1881. évi május hó 6-án Bécsben kötött consulsági egyezmény beczikkelyezésérol szóló törvényjavaslat tárgyában) . Panler Tivadar igazságügyminister : Méltóságos főrendek! A consulsági egyezmény és az azzal összefüggő három jogi szerződés folyománya és következménye a mélt. főrendek által épen most elfogadott kereskedelmi szerződésnek. Az ozmán birodalomban létezett törvénykezési viszonyok, különösen pedig a keresztyének állása arra indították az európai hatalmakat, hogy saját alattvalóiknak, kik ott rövidebb, vagy hosszabb ideig tartózkodnak, jogbiztosságáról külön szerződések, az úgynevezett capitulatiók által gondoskodjanak. Ezen capitulatiók erejénél fogva a monarchiánk alattvalói közt, vagy pedig külföldi és monarchiabeli állampolgárok közt fenforgó magánjogi ügyekben a consulságok Ítéltek; kihágásokban nemcsak az elönyomozatot végezték, hanem a büntetéseket is kimondották, bűnügyekben pedig az előnyomozat befejezése után az ügyiratokat az illetőnek hazai hatóságához tették át. Ezen viszonyok az újabb időben az ozmán birodalomban némi változást és megszorításokat szenvedtek, különösen azon esetben, ha nem a magyar-osztrák alattvaló honosával, vagy nem külföldi, mint felperes osztrák-magyar alattvalóval állott szemben, hanem török alattvalóval, mint felperes vagy alperes lépett fel. Az ottani bíróságok gyakorolták már a birói hatóságot és csupán csak a consulságok megbízottjai ve-