Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-8
48 VUL OESZÁGOS ÜLÉS. nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Nyáry Gyula b. jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Méltóztassanak azok, kik a felolvasott törvényjavaslatot mind lényegében, mind szerkezetére nézve elfogadják, felállani. (Mégtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják és e felől a képviselőház értesíttetni fog. Következik a napirend második tárgya. Ifj. Mailáth György jegyző' (olvassa a bizottsági jelentést az Abauj és Torna megyék egyesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Olvassa a ministeri indokolást). Zichy Nándor gr.: Én a jelen törvényjavaslat indokolását igen alaposnak és elég terjedelmesnek ismerem el. Hanem épen ebből és a dolog természetéből is meritek indokokat, a melyeknél fogva ez alkalommal ezen törvényjavaslatot a tárgyalás alapjául elfogadni nem óhajtom. Maga az indokolás elmondja előttünk, hogy mindazon ügyek, melyeket az újabb közigazgatási rendszer szerint és újabb törvényeink alapján a megyék ténykedési köréből kivettünk és az országos közigazgatás körébe helyeztünk át, a jelen megye hatósági körében ugy sem kezeltetnek, hanem abból üdvös eredménynyel már kivétettek. Ezekre nézve tehát az orvoslás szüksége fenn nem forog. Maradnak azon ügyek, melyek a megye helyi közigazgatásának ellátására vannak természetük szerint leginkább utalva. A megyék beosztása nem valami theoreticus szempontból, nem is az országos közigazgatás szempontjából létezik Magyarországon. Az a viszonyoknál fogva és némileg történeti alapon fejlődött, és olyan valami, a mihez mindaddig, mig lényeges és beható, az országos közigazgatás szempontjából intézendő rendszer be nem hozatik, én részemről szívesen nem nyúlok. S még kevésbbé szívesen nyúlnék ahhoz, ha^a megyei autonóm közigazgatásra nagyobb súlyt fektethetnék, mint a minőt arra jelenlegi jelentőségénél fogva fektethetek. De hogy azok, a kik kívánják, hogy a megyék autonóm ténykedése fennálljon, kik a megye dotatióját törvény által kívánják már jelenleg rendezni, azon szempontból, mely egyedül sugallhatja azon kivételes intézkedéseket, melyek jelenleg is tanácskozásunk tárgyát képezik, hogy a ki javalja jelenleg egy megye központjának elhelyezését, és a megyéknek egyesítését ezek álláspontját felfogni még kevésbbé vagyok képes. Én is azt vélem, hogy a megyék lakosságának mindenkor lesznek érdekei és mindenkor lesz hivatottsága a közigazgatás ténykedéseit ellenőrizni és azért kívánom és a legnagyobb súlyt arra fektetem, hogy azon érdekeltségi körök központjai ott maradjanak, a hol azok századok óta fejlődtek, és a hol ennélfogva ezen megyei ténykedés legsikeresebben eszközölhető. Ámde akárhogy gondolkozzunk mindezen kérdések felett, mielőtt a közigazgatási rendszerben átalában állást nem foglalunk, nem tudjuk, minő szempontokból fognak rendeztetni, hogy ha el is ismerjük és hangsúlyozzuk azt, hogy az ország jelenlegi közigazgatási beosztása országos kormányzati szempontból nem helyes, még is abban jelenleg tisztán csak helyi szempontból és kisebbszerű megtakarítás szempontjából — a mely financiális tekintetben is alig vethető latba — változtatásokat tenni: ezt opportunusnak nem tartom és elégséges indokot abban arra, hogy a megyék százados beosztásához hozzá nyúljunk, nem találok. Én e törvényjavaslat tárgyalását nem óhajtom, és a kérdés eldöntését akkorra kívánom halasztatni, midőn majd a közigazgatás rendezését alaposabb és elvi szempontból fogjuk tárgyalhatni. Én tehát a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. Pauler Tivadar igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Az előttem szólott gróf úr Abauj- és Torna megyék egyesítését azon oknál fogva kifogásolja, hogy a megyei szerkezet, mint történeti alapon gyökerező, a legnagyobb óvatosságot és kíméletet igényli és ennélfogva addig, mig e tekintetben talán egyátalában más intézkedések nem történnek, az ily kísérletektől óvakodni kell. Tökéletesen osztozom azon véleményben,
