Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-8
VIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 43 nyomtatványok előállítása iránt kötendő szerződést illetőleg. Ezen két. utóbbi jelentést kérem kinyomatni s a ház tagjai közt szétosztatni és a jövő ülés napirendjére kitűzni. Nyáry Jenő b. és ifj. Mailáth György jegyzők (olvassák az igazolási és gazdasági bizottság két jelentését). Elnök; A főrendiház igazoló bizottságának ismét felolvasott mindkét jelentése ki fog nyomatni, a mélt. főrendek közt kiosztatni és ha a méltóságos főrendeknek ellenvetésük nincs, a jövő ülés napirendjére tűzetik ki. Van azonban tárgy, a mely nyomban felveendő, miután az a múlt ülésben a mai ülés napirendjének első tárgyául tűzetett ki, t. i. Szápáry Antal gr., volt háznagynak a főrendiház bevételeiről és kiadásairól 1881. évi június hó 1-étől, ugyanazon évi szeptember hó 30-áig vezetett számadásáról szóló jelentése és a gazdasági bizottságnak erre vonatkozó véleménye. Cziráky János gr.: Mielőtt az érdemleges tárgyalásokba bele bocsátkoznánk, méltóztassék megengedni, hogy interpellatiót intézhessek a t. kormányhoz. Szokás szerint az interpellátiók többnyire a napirend megkezdése előtt tétettek mindig. Elnök: Méltóztassék tehát interpeliatióját megtenni. Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Egy interpeilatiói vagyok bátor tenni, illetőleg majdnem 18 esztendőnek lefolyta után ismételni, melyet az. ország területének épségben tartása szempontjából ismételni szükségesnek találok annyival inkább, mert a mint bátor leszek az irományokat bemutatni és illetőleg annak felolvastatása! is kérni, ez a ház határozatának alapján történik. (Halljuk!) Ha hazánknak régi törvényeit és százados eljárását kutatjuk, mindenkor az ország határainak épségben tartása képezte a törvényhozó testületnek egyik fő gondját, és bár azon országokkal, a melyek külföldet képeznek, ezen határvillongásoknak rendezése, megállapítása mindenkor a kormánynak, fejedelemnek és a végrehajtó hatalomnak kizárólagos intézkedési jogához tartozott, ugy másrészről épen azon szorosabb viszonynál fogva, melybe a monarchiának különböző országai és tartományai egy fejedelemnek jogara alatt egymással léptek, mindenkor, mikor ily esetek forogtak fenn közöttünk és az úgynevezett örökös tartományok, vagyis a monarchia többi részei közt, országgyűlésről országgyűlésre századokon át országos bizottságok küldettek ki. Erre vonatkozik jelen felszólalásom, a mint vonatkozott az 1868-ik esztendőben, hogy t. i. az 1843/44 országgyűlésül kezdve e részben ily eljárásról szóló semminemű jelentés sem az országgyűlésnek be nem mutattatott, sem pedig az akkor működött bizottságok működése felöl az ország nem értesült. Ennélfogva tehát bátor vagyok e tiszteletteljes interpellatiót ezennel benyújtani, s ha méltóztatnak megengedni, felolvasom. (Halljuk! Olvassa.) »Interpellálj o min is terein ok ő nagyniélttíságához, mint belügyérhez, Magyarország és a monarchia többi országai közi fenforgó határkérdések ügyében — illetőleg ez iráni az .1868. évi deczember 7-iki főrendiházi ülésben fett interpellátiónak megújítása. Az 1868-dik deczember 7-iki 133. ülésben hozott főrendiházi ./• ide mellékeltjegyzőkönyvi határozatnak alapján, és illetőleg megújításával az általam tett interpellátiónak, tiszteletteljesen felkérem ministerelnök úr ő nagyméltóságát, mint belügyért, szíveskednék akkori hivatalbani elődje által tett — a főrendiház által helyeslőleg fogadott nyilatkozatnak megfelelőleg — az 1844. évi országgyűlés óta Magyarország és a monarchia szomszédos országai közt, akár az azóta 1848. évi országgyűlésig országgyűlési kiküldetés következtében működött bizottságok által bevégzett, vagy függőben maradt, akár azóta elintézett, vagy elintézetlenül fenn létező határvillongások állapota félül az országgyűlésnek, illetőleg főrendiháznak környülállásos, részletes felvilágosító vázlatot nyújtani; — 1848. évtől számítva ez ügyek tárgyalásánál milyen vala az eljárás, — és ha azontúl és tán a jelenben is a szomszédos országok országos képviselete köréből, mint 1848-ig történt országos bizott6*