Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-7

38 VII. ORSZÁGOS ÜLÉS. azért a méltóságos főrendeket, hogy ezen egyik, ha nem is igen erős, de az adott viszonyok között mégis tekintetbe veendő eszközt elfogadni méltóztassanak, és méltóztassanak a törvény­javaslatokat úgy, mint azokat ajánlani bátor voltam, az illető szakbizottságokhoz utasítani. Elnök: Van-e még, a ki szót kivan emelni ? (Nincs. r ) Ha nincs, szabad legyen kijelenteni, hogy Lipthay Béla b. ő méltósága szivemből szólott, mert senkit sem érint fájdalmasabban, mint engem az, hogy üresen tátongó padok előtt állunk; de azt a következtetést, melyet ő méltósága levont, azt hiszem, ez alkalommal még sem lehetne érvényesítenünk. Az előttünk lévő tárgyak ugyanis nagyrészt olyanok, me­lyek a budget felvétele előtt elintézendők. Jelesen a bíróságokra vonatkozó olyan, mely iránt mielőbb határozni kell; és ezen törvény­javaslat két szempontból ítélendő meg, először a pótbirák meghagyását illetőleg, tehát a tör­vénykezési bizottság által; azután megbírálandó azon szempontból is, hogy ezen költségek mennyire hatnak ki az állami háztartásra, tehát a pénzügyi bizottság elé is tartozik a javaslat. Az sem volna baj, ha a két bizottság helyett mind a három tárgyalná; mert így a főrendi­ház tagjai legalább nagyobb mérvben venné­nek részt az előkészítő tárgyalásokban. A többi törvényjavaslatoknál is, mint pél­dául az ínelavált területek átkeblezéséről szóló javaslat, szélesebb köröket érint és meglehet, hogy azon egy bizottságban nincsenek olyan tagok, a kik a részletekre bővebb felvilágosí­tást adhatnak, mig a hármas bizottságban jóformán képviselve van az országnak minden része. Ezért nem tartom a hármas bizottság­hoz való utasítást oly abususnak, mely meg­kívánná, hogy azzal mindjárt az első alkalom­mal törjünk. Abban igenis egyetértek a méltóságos bá­róval, hogy ezt szabályként ne alkalmazzuk, de használjuk fel az első alkalmat, midőn a bizottságok tagjai teljes számmal lesznek jelen arra, hogy először a bizottságok megalakulja­nak annak rendje szerint és ezt a háznak be­jelentsék, s akkor aztán, bármily tárgy is kerül a méltóságos főrendek elé, meg lehet a vé­leményadással bízni az illető szakbizottságot. Én tehát abban is megnyugszom, ha a méltóságos főrendek azt mondják, hogy külö­nösen pl. a nagy - becskerek-kikindai vasút kérdése csak az illető szakbizottsághoz utasit­tassék, (Felkiáltások: Nem kívánjuk!) hanem a többire nézve azt ajánlanám, hogy azokat mégis adjuk ki azoknak, a kik jelenleg itt van­nak és a ház bizalmából az egyik, vagy a másik szakbizottságba választattak és a kik, ha a méltóságos főrendek ezen megbízást erre az esetre is kiterjesztik, határozatuk által, két­ségen kívül, jogosítva és képesítve lesznek ezen tárgyalásban részt venni. Nekem, mint mondám, igen kedves dolog, hogyha e részben a principiis obsta elve vé­tetik egyszer alkalmazásba, és a ház ki fogja jelentem, hogy e részben megvárja a meg­választott tagoktól, hogy bizottságilag meg­alakuljanak, erről jelentést tegyenek, vagy pedig hogy jelentsék ki, hogy nem kívánnak a bizottságokban részt venni. Tovább menni azért nem volna helyén, mert az ülés maga nem e czélra tűzetett ki, hanem üzenet át­vétele és azon jelentések felolvasása végett, melyek az ülés elején terjesztettek elő. Ismétlem, én igen szívesen a stricta inter­pretatio mellett vagyok, hanem ha ez esetben eltekintenek ettől a méltóságos főrendek, ak­kor valamennyi javaslatot a hármas bizottság­hoz lehet utasítani. (Helyeslés.) Ennélfogva mind a négy tárgy a hármas bizottságnak fog ki­adatni. (Helyeslés.) Most az igazolási bizottság jelentése fog beadatni. Cziráky János gróf: Az állandó igazo­lási bizottság a hozzá áttett folyamodványo­kat bírálat alá vévén és Apponyi Antal gróf. Csáky Manó gr. és Wilcek Henrik gr. meghívó leveleinek kiadását illetőleg semmi nehézsé­geket nem látván, sőt inkább azt törvényesnek tartván, a háznak a meghívó levél kieszközöl­tetését ajánlja. Van szerencsém az ebbeli je­lentést ezennel benyújtani. Sándor Béla jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Ha nincs észrevétel, az elnökség kötelességének ismeri az indítványnak eleget tenni. Orezy Andor báró: A főrendiház gaz­dasági bizottságának jelentését a főrendiház bevételeiről és kiadásairól 1881. évi június í-től ugyanazon év szeptember 30-ig vezetett szám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom