Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-68

LXVIÍI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 435 híveknek nyomdokukon indulni hivatásunk és kötelességünk, mert azon egyháznak hű fiai vagyunk és azért részemről csak azt mondhatom, hogy mindazokat, a miket ő nagyméltóságaik itt nyilvánítottak, részemről is egész kiterjedésűkben elfogadom, azokhoz hozzájárulok és teljes meggyőződésem az, hogy ezen hozzájárulásom ezen termen kivül is számos hivőtársam keblében élénk visszhangra talál és midőn azt e helyen felhangoztatom, talán nem jutok abba a helyzetbe, hogy ezért legalább a hívőknek nagy száma által desavoualtathatnám; mert minden időknek körülményei között szerencsés voltam immár 40 esztendőknek folyama alatt a közélet pályáján nézeteket kifejezni megbízás nélkül, a melyek utólagosan mindig megnyugtató helyeslésekkel találkoztak. Ha e fontos törvényjavaslat mellett, a dolog természeténél fogva, a szoros lánczolat összeköttetésénél fogva, továbbra is, másokra is kellett kiterjeszkedni, ez — gondolom — magából a tárgynak érdeméből folyik. Mert bizonyos kérdések forognak itt fenn, a melyek oly szerves kapcsolatban állanak egymással, hogy azoktól eltekinteni nem lehet, és igy történt, hogy szellőztetett több olyan is, a mely talán, ha szorosan veszszük, nem épen egyedül és tüzetesen csak magát a tárgyat érdeklik, de a melyekre nézve teljes hallgatással lenni lehetetlen volt, lehetetlen volt főleg azoknak, a kiket a szentlélek rendelt, hogy egyházunk kormányzói legyenek. Azért da veniam verbis, quorum non glória illis causa, sed utilitas officiumque fűit. Midőn ezen törvényjavaslatot — és most már a dolog velejére kívánok tekinteni — taglalom, igen természetes következménynek találom azon, már a múlt években is az országgyűlések által is mindig hangoztatott eszmének valósítását, hogy tudniillik a fen forgó iskolai ügyekre nézve bizonyos törvényesített megállapodások történjenek, oly vezénylő megállapodások, a melyek magukban irányadók, irányadók nem mondom egyes vallásfelekezetekre, hanem mint főelvek irányadók az ország minden polgárára, lakosságára nézve. Ez, gondolom, szülte azt, hogy a mi ezelőtt rendeleti utón elintézve volt, és épen mert rendeleti utón volt elintézve, sokak által kétségbe vonatott és kérdésessé tétetett, azt bizonyos tekintetben, de nézetem szerint talán — meglehet nagyobb átalánosságban, mint a jelen törvényjavaslatban foglalva vannak, némileg törvényesíteni és meghatározni kellett. A mi már természetesen azon szabályozó rendeleteket illeti, a melyek nagyrészt most törvényesítve vannak, megengedem, hogy épen azon különféle vallási, nemzetiségi más érdekeket és viszonyokat, melyek hazánkban léteztek, melyeket minden esetre figyelemre méltatni kellett és szem elől téveszteni nem lehetett, mondom, azokat részletesebben kellett hazánkban e törvényjavaslatban felemlíteni, mint különben, ha egy nemzetiség vagy egy vallás lett volna. Ezt, mondom, részemről megengedem és elismerem, csakhogy e tekintetben is az illő határnak és illő mértékben osztó rendelkezésnek helyét kell keresni és találni. Az átalános discussio természete kívánja azt, hogy mindenek előtt fel kell említeni, hogy hát miben változott azon állapot, mely eddigelé volt és azon állapotnál fogva, mely most törvényesíttetni fog; és itt mindenelőtt el kell ismernem azt, hogy tisztelt felekezeti barátaink a protestánsok jogaikra nézve valami nagyobb nyereséget nyertek volna, azt nem mondhatom, inkább azt kell mondanom, hogy bizonyos tekintetben, mint azt az épen imént felszólalt liptómegyei főispán ő nagyméltósága, valamint a koronaőr ő nagyméltósága is említette, bizonyos keretben némi korlátozást nyert, de másfelől méltóztassanak megengedni, hogy ezen jogoknak korlátozása inkább színleges, mint valódi, mert az természetes következménye a fejedelmi legfőbb felügyeleti jog gyakorlásának a jus supremae inspectionisnak. De jól van ez igy és őszintén megvallom, mást nem óhajtok, minthogy a mi vallásunk követői is e felügyeleti jog gyakorlásából szintén azon mérvben és terjedelemben részesüljenek, melyekben nagy lelki megnyugtatásomra, mert e tekintetben minden honpolgárt meggyőződése szerint kielégítettnek kívánok tekinteni — mint említem, protestáns felekezetű barátaink részesülnek. Midőn azt mondom, hogy emiitett felekezetű testvéreink jogai e részben változást nem 55*