Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-68

432 LXVÍII. ORSZÁGOS ÜLÉS. nem fognám tenni, egyszerűen azon okból, mert nem bírom, és mert áll azon erkölcsi elv: ad impossibilia non datur obligatio; meglehet, hogy egyik-másik szerzet, egyik vagy másik helyen képes lesz a törvénynek megfelelni, de azt bizonyosan tudom, hogy a törvényt átalán véve és egész terjedelmében, egyetlen egy magyarországi tanító szerzetes-rend sem képes végrehajtani. Mi czélból állíttatik tehát valami fel kötelességképen, a mit végrehajtani nem lehet ? Méltóztattak említeni, hogy léteznek túl­népes osztályok. Nekem e tekintetben az a meg­győződésem, hogy ha egyik osztályban van baj, azt. majd kiköszörüli a másik, csak a tanári kainak kell szabad kezet engedni. Ki kell jelentenem, még mély kifogásomat az érettségi vizsgák ellen. Én annyit elmond­hatok, hogy a legnagyobb lelki nyugalommal 24 óra alatt ugy eltörülném őket, hogy nyomuk sem maradna. Porosz inventum ez, melyet már hazájában sem szeretnek, Részemről arra sem tartom alkalmasnak, a mire használni akarják. A fiatal ember nyolcz évig van a vezető tanári kar keze alatt, s e tanári kar nem képes meg­ítélni, vájjon megérette a főiskolára? Érett­ségi vizsgát kell tennie egyszerre minden tárgy­ból. Ez oly inhumán követelés, melyet a gyer­mek érdekében el kellene törölni. Én tanár és igazgató voltam s roppant tapasztalásom van e téren, és mondhatom, hogy a legszebb elméjű, legszorgalmasabb növendékeim az érettségi vizsgán fiaskót csináltak. S ha ez megtörténik, kit itél meg a kormánybiztos, vagy a közön­ség ? Vájjon az iskolát, a tanítót, vagy a tanít­ványt 1 ítélete egyátalában megállható nem fog lenni. Óhajtásom és nézetem tehát az volna,hogy állíttassanak vissza a régi szigorral a félévi és évi vizsgák. (Helyeslés.) Ezen vizsgák évenkénti eredményéről bizonyítvány állittassék ki és senki se mehessen a felsőbb iskolába, a ki mind a nyolcz osztályról ki nem tudja mutatni a bizonyítványt. Érzem, hogy nagyon is visszaéltem a méltó­ságos főrendek türelmével, habár volnának még megjegyezni való pontok, ezúttal mellőzöm, föntartván magamnak a szót a részletes tár­gyalás alkalmára. Beszédem minden részéből kitűnt, hogy az én elveim messze eltérnek azon elvektől, melyeket a törvényjavaslat vall, s minthogy teljes életemben bátorsággal és ki­tartással küzdöttem elveim mellett, melyekről azt hiszem, hogy a hazai közoktatás és neve­lés sikerüiésének csiráit bírják, ezeket most éltem véghatáránál meg nem tagadhatom, és igy bár ne!<em nem kellene elfogadni a törvény­javaslatot, de minthogy a minister ur kegye­sen megígéri, hogy óhajainkat figyelembe veszi, hogy a követendő összhangző ösvényen egy­mással karöltve haladhassunk, a kegyes igéret teljesedésének reményében azt elfogadom. (Helyeslés.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás­ügyi minister: Méltóztassanak megengedni, hogy egy félreértés kikerülése végett pár szót szólhassak. (Halljuk!) E törvényjavaslat a szerzetes tanároktól nem követeli, hogy négy évig egyetemre men­jenek, hanem csak azt kívánja, hogy felsőbb tanfolyamot végezzenek, s ezt végezhetik Pan­nonhalmán is ugy, mint Budapesten. Kruesz Krisostom pannonhalmi főapát: Köszönettel veszszük, kivált ha a jegyzőkönyvbe is be fog vétetni. (Elénk derültség.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás­ügyi minister: Benne van a törvényjavaslat­ban, s én azt hiszem, a mi a törvényjavaslat­ban van, annak is méltóztatik tulajdonítani némi fontosságot. Román Mirón, erdélyi román metró­polita-érsek: Méltóságos főrendek! Habár a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat ellen, annak mostani szerkezetében is, az autonóm egy­házak törvényes jogai és a hazai nemzetiségek méltányos igényei szempontjából, meggyőződé­sem szerint, nagyon is jogosult kifogásaim van­nak , mindazonáltal azon reményben, hogy a törvényjavaslat sérelmes szakaszai a részletes tárgyalás alkalmával mellőztetni, illetőleg módo­síttatni fognak és ekkép a sok phasison ke­resztül ment eme törvényjavaslat által némely érdeklődő körökben felzavart kedélyek meg fog­nak nyugtattatni, — a törvényjavaslatot a rész­letes tárgyalás alapjául részemről elfogadom. Két átalános megjegyzést azonban nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom