Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-5

V. ORSZÁGOS ÜLÉS. 29 erről a tárgyról én nem mondtam. Tehát sem főispáni relatiók, sem egyebek alapján én az ország vagyonosodását ma nem vitattam. Ha azonban a dolog szóba került, annyit csakugyan megjegyzek, — mert ezzel tartozom az ország hitelének — hogy mindazon csapások daczára, melyek bennünket értek, az az elszegényedés, a melyről beszélnek, hála istennek, az ország egészében véve nem létezik, {helyeslés.) A harmadik az, — s ezzel tartozom ma­gamnak s a méltóságos főrendeknek, — hogy kijelentsem, hogy a közmunka-törvényről szólván, egyátalán nem arra akartam utalni, hogy a méltóságos főrendiház tagjai fognak ezen az utón többet fizetni, mert meg vagyok győződve, hogy egy közhasznú hazai czél előmozdítására az áldozatoktól sohasem fognának visszariadni; hanem mondtam azért, mert az elszegényedés­ről volt szó, s mondtam azért, mert minden oly természetű dolog, — s ezt meg fogja a méltóságos báró is látni, ha majd a törvény­javaslatot tárgyaljuk, — mint a közmunka-ügy helyesebb rendezése, nem a legszegényebb osz­tályt, nem is a legvagyonosabbat. hanem azt fogja leginkább érinteni, melynek most csak­ugyan leginkább van kíméletre szüksége: az ország közbirtokos osztályát. {Helyeslés.) Ennyiben tartottam kötelességemnek sza­vaimat megmagyarázni. Végűi hozzá teszem a polgári törvénykönyvet illetőleg, hogy itt is félre méltóztatott érteni, mert nem azt mondtam, hogy még ezentúl kellenek évtizedek, hanem azt mondtam, hogy mivel itt oly feladatról van szó, mely évtizedig, sőt évtizedekig tartott másutt is, nem lehet a kormányt hanyagsággal vádolni azért, hogy még eddig a polgári törvénykönyv megalkotva nincs. Hozzá teszem egyébiránt, hogy a törvénykönyv készülését 1848-tól számí­tani, az én csekély felfogásom szerint, valóban nem lehet; mert nem tudom, hogy akár ezen kormány, akár más magyar kormány 1849-től 1867-ig mikép foglalkozhatott volna a magyar magánjogi törvénykönyv elkészítésével. {He­lyeslés.) Elnök: Van-e még a méltóságos főrendek között, a ki szólni kivan? [Szünet után.) Ha nincs, ugy hiszem, a méltóságos főrendek a válasz­I felirati tervezetet átalánosságban elfogadják. Már most szakaszonkint fog az felolvastatni. Ifj. Majláth György jegyző (szakaszonkint olvassa a felirati javaslatot). Elnök: Méltóságos főrendek! Minthogy a válaszfelirati javaslat szakaszonkint felolvas­tatván, ennek ellenében észrevétel nem fordult elő, méltóztassanak azok, kik az imént fel­olvasott válaszfelirati javaslatot mind átalános­ságban, mind részleteiben és szerkezetére nézve elfogadják, ezt felállás által jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják és az elnök­séget felhatalmazzák, hogy e válaszfeliratot az elnök és a jegyző által aláirottan és a ház pecsétjével ellátottan ő Felsége legmagasabb kezeihez juttassa. Jelenleg a beadott szavazatok számbavétele következnék; miután azonban ez hosszabb időt fog igénybe venni, a méltóságos főrendeket mára felmentem, felkérem azonban, hogy holnap délután 1 órakor méltóztassanak egybegyűlni, először azért, hogy a választás eredményét meg­tudják, s azt a képviselőházzal közöljék, másod­szor az igazoló bizottságnak is lesz jelentése, mely a ház belügyeire vonatkozik. Egyéb tárgy nem lévén, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 5 perczkor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom