Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-5

V. ORSZÁGOS ÜLÉS. gi magyar gazdászatra mért, nem csupán egynehány év múlva megszűnő symptoma, vagy egyes eset, hanem oly körülmény, mely évrőj évre nagyobbodni fog, s le kell mondani arról, hogy nehányév múlva ismét a régi árak és értékesítési viszonyok fognak beállni, — a mint ez ugy is van — akkor oda kell törekednünk hogy terményeink értékesítését biztosítsuk és emeljük tiszta jövedelmünket. Ez pedig csakis a gazdasági ipar kifejtése által lehetséges, a mire, azt hiszem, a kormányintézkedések körében legközelebb elkövetkezik a sor. S itt első sorban áll a szesz-ipar előmozdítása, az illető törvények megváltoztatása és rendszeresítése, s ezzel kapcsolatosan a regálék megszüntetése által helyesebben lehet előmozdítani a gazdászati érdekeket, mint történt eddig, pl. a czukor-ipar érdekében hozott áldozatokkal, melyekről nem mondhatni, hogy az ország egyeseinek azon hasznot meghozták volna, a mely kárt tettek az egész országnak. Harmadik sorban terményeink értékesítésére czéízó intézkedések közt a kivitel biztosítása az, a mi szintén nagyobb szabású közgazdasági politikával összefüggésben áll. Mint az imént voltam bátor jelezni, első sorban nagyobb folyóink szabályozása, másod sorban a vidéki vasutak és kőutak által egész közlekedési rendszerünk kiegészítendő volna, és pedig első sorban azon irányban, hogy ne a közelebb vagy távolabb jövőben jövedelmező vonalak építtessenek ki, hanem első sorban és kivált azon kiviteli utak, a melyek nem talán 20 év múlva fognak jövedelmezni és ne olyanok, melyek jövedelmezősége nem tőlünk függő körülmények által van feltételezve, hanem olyanok, a melyek első sorban az ország egyes vidékeinek forgalmát vannak hivatva emelni. A földmívelés emelésének érdekében még azt vagyok bátor megjegyezni, hogy számos esetben ugy a hiteiviszonyok rendezésének kérdésében, mint azon befektetések kérdésében, melyek mezőgazdászatunk emelésére nélkülözhetlenek, azok, a kik az e téren nyilvánuló lanyha eljárásnak védői arra szoktak hivatkozni, hogy pénzünk nagyobbszerű befektetésekre nincs. Én azt hiszem, hogy erélyes és következetes rendszer szerint folytatott mezögazdászati politika, összeköttetésbe hozva jelenlegi kedvezőbb pénzügyi és hitelviszonyainkkal, első sorban a folyó-szabályozási és csatornaöntözési míveretekkel, továbbá oly vidéki vasutakkal, melyek már legközelebb jövőben jövedelmezőkké válhatnak, és a melyekre nézetem szerint lehet pénzt teremteni az adóteher emelése nélkül is megtenné a maga hatását. Ezek nagyban és egészben a szempontok és irányok, melyeket a magas trónbeszédben jobban hangsúlyozva kívántam volna látni, mint történt, azon átalános frázissal, hogy az ipar és mezőgazdaság fejlődése minden módon előmozdittatni fog. Ezen átalános frázisból nem vehető ki, hogy a kitűzött czélt mily eszközökkel kívánják elérni. Nélkülözöm annak megjelölését, hogy mikép fog elég tétetni a jelzett kívánalomnak. Másik irány, melyről a felirat természetesen nem nyilatkozik, és mely a trónbeszédben sem jeleztetett, de a melyet ezúttal felemlíteni szükségesnek látok, ez a törvényhozás reformja. A magas trónbeszéd ismételve a főrendiház újjá szervezését tűzte ki feladatul, a mint ez már ki volt mondva az 1875-ik trónbeszédben is. Kétséget sem szenved és felesleges felemlíteni, hogy mennyire óhajtja és óhajtották mindig a nagyméltóságú főrendiház tagjai e reformot; de részemről azt tartom, hogy ezen reform nem lesz az összes törvényhozás működésére azon hatással, a melyet talán abstracte véve attól várni lehet és ha a törvényhozás egyik factora — ha szabad ugy mondanom — reformáltatik, bármennyire sikerülni fog is, a mint reméljük, ezen reform, én azt hiszem, hogy a törvényhozás utolsó években mindinkább nyilvánult gyengéi máshol is rejlenek, vagy talán csak máshol. Igaz, hogy egy reformált felsőház nagyobb befolyást fogna gyakorolhatni a hozandó törvényekre, hogy ez esetleg a kormánynak eszközt fog nyújtani arra, hogy az egyes kérdésekben téves irányban indult és nyilatkozó közvéleménynek ellentállni is bírhasson és oly intézkedéseket is legyen képes vagy megindítani, vagy kezdeményezni, melyeket különben csakis ezen ház a legnagyobb erélylyel sőt önfeláldozással sem képes keresztülvinni. De mégis ismétlete, hogy azon hiányok, melyek a törvény-