Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-55
LV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 319 hogy ezeknek működését mely korlátok közt kell az állam felügyelete alá bocsátani, hogy e részben a törvényhozásnak és a közigazgatásnak mekkora befolyást kell engedni: nem akarom most elemezni; de azt az álláspontot, hogy átalában a kamatláb szabályozására a törvényhozás és közigazgatás befolyással ne bírhatna, absolute repudeálom. Én attól félek, hogy a polgári törvénykönyv megalkotásánál nagyon könnyen megeshetik ugyanaz, a mi a büntető törvénykönyv megalkotásánál történt, hogy t. i. meghozzuk az átalános törvénykönyvet s egy fél év múlva újítanunk, változtatnunk kell rajta, oly irányban, hol a baj létéről már évekkel az előtt tudomással bírtunk. így az uzsoráról már a büntető törvénykönyvben kellett volna intézkedést tennünk s ezt csak most teszszük, midőn már két három év múlva változtak azon európai viszonyok, melyek szükségessé teszik, hogy az uzsoráról törvényes intézkedés jöjjön létre. Absolute igaz az, hogy a kamatláb maga az uzsorának nem caracteristieuma, s e miatt az magában vétségnek nem nevezhető, mert minden bűntény, vétség, kihágás egy erkölcsi törvény megszegésén alapszik, ezt pedig 6 — 7—8%-ban nem lehet kifejezni, hanem a fraus, dolus, vis, a megszorult helyzettel való visszaélés az, a mi a büntetendő cselekményt képezi. Azonban, ha bizonyos viszonyok között, bizonyos erkölcsi tévedések kirívó kárt okoznak a társadalomnak, akkor az ez által okozott erkölcsi hatás és azon cselekvés szerint, melyben a bűntények manifestálódnak, kell megszabnunk a törvényt és szerintem ez okból codificationalis tekintetben is megvan a jogosultsága ezen törvényjavaslatnak. Magát a törvényjavaslatot, ugy a mint előttünk fekszik,|nemcsak, mint valami ártatlan dolgot, hanem épen mivel az erkölcsi elvetemedésre rámutat és annak megtorlását czélozza, mint üdvöset és szükségeset elvben elfogadom s a mit rajta változtatandőnak és javítandónak tartok, azt a részletes tárgyalás alkalmával vélem érvényesíthetni. Elfogadom a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. {Helyeslések.) Elnök: Ha nincs, a ki szót kivan emelni, miután átalánosságban a részletes vita alapjául a méltóságos főrendek ugy látszik egyhangúlag elfogadják a törvényjavaslatot, minden ellenzés daczára, mely az egyes részletekre vonatkozik, ugy hiszem, hogy a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelenthetem Id. (Helyeslés.) Következik a részletes tárgyalás. Zichy F. Lajos gr. jegyző' (olvassa a törvényjavaslat czímét, az 1—7. %%-ai, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 8. %-t). Elnök: Ezen szakaszra van a bizottságnak észrevétele, méltóztassék azt felolvasni. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa) .1. A 8. §. 2. pontja szerint az esetre, ha a hitelező uzsora vétsége miatt elitéltetik, *az adóst illeti azon előny, melyet a valósággal hitele zett értéken felül akár maga, akár helyette más a hitelezőnek, vagy az ö részére másnak a vagyonába juttatott és ezen vagyoni előny értékének a teljesítés napjától számítandó 6% kamatait. Eme rendelkezés egyenesen kizárja az uzsora-ügylet következtében az adós által netalán szenvedett kár megtérítését. Már pedig a büntető törvénykezés terén átalánosan elfogadott és érvényre juttatott elv, hogy az elitélt a sértett fél irányában teljes kártérítéssel tartozik. E mellett még figyelmet érdemel, mikép nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy az uzsora vétsége miatt elitélt hitelező, mielőtt az adóst beperelte és ellene a végrehajtást foganatosította volna, tőle oly vagyoni előnyt ne erőszakolhasson ki és pedig több izben is, melynek teljesithetése a törvény értelmében esedékes s könnyen kielégíthető kamatokkal szemben az adóstól sokkal súlyosabb anyagi áldozatot követel, mint a hitelezőtől a bűnvádi eljárás során igényelhető előny, sőt ezen előny értéke is a törvény vonatkozó rendelkezésének kijátszása czéljából színlelt ügylet alakjában a hitelező jogtalan hasznára és az adós világos kárára tetemesen leszállítható. Tekintettel tehát ezekre és másrészt arra, hogy mivel az uzsora vétsége 3 év alatt évül el, megtörténhetik, hogy az adós uzsorás hitelezőjét csak azután jelenti fel, miután az uzsora következtében felszaporodott követelés
