Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-54

LIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 309 1883. február hó ío-én. fflSLÍTH GYÖRGY ELNÖKLETE ALATT. Tárflyai: Az elhunyt Podmaniczky János b., Festetics Tasziló és Festetics György grófok emléke jegyzőkönyvbe igtattatik. Kir. meghívó bemutatása, A ministerelnök átirata, mely szerint a feíebbviteli bíróságok szabályozásáról stb., a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék megadóztatásáról, a biztosítási szerződésektől fizetendő illetékekről, a hadmentességi díjról, a napszámosok adómentességéről és a szőlődézsma váltsági tartozások lerovásáról szóló szentesitett törvényczkkek kihirdettettek, tudomásul vétetik. A képviselőház átküldi a vadászatról, a koronaőr megválasztásáról, a budapesti országos kiállításról és a bécsi nemzetközi villamossági kiállításon kiállítandó tárgyak szabadalmazásáról szóló törvényjavaslatokat. Kérvények. Bemutattatik a hármas bizottság jelentése az uzsoráról és káros hitelügyeletekről szóló törvényjavaslat tárgyában. A kormány részéről jelen vannak: Pauler Tivadar, Széchényi Pál gr. (Az ülés kezdődik d. u. 12 óra 30 perczkor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Rudnyánszky József báró jegyző urat kérem fel. Mielőtt a napirendre áttérnék, legyen szabad egy sajnos kötelesség teljesítéséül megemlékeznem azokról, kiket e rövid időköz alatt a halál, a méltóságos főrendek köréből kiragadott. Ugyanis néhány nap előtt a főrendiháznak és átalában az egész magyarhoni főrendeknek nestora: Podmaniczky János báró az emberi élet legszélsőbb határán, élte 101-dik évében rótta le a természet adóját. Aránylag sokkal korábban sújtotta ugyanazon végzet a gróf Festetics testvér-párt, és pedig néhány napnyi időközzel, mintha meghajolt volna azon szeretet előtt, mely a két testvért egymáshoz fűzte. Ezek idősebbje Festetics Tasziló gróf lovassági tábornok, fiatal korában, és később is szórványosan a főrendiház tagja, már akkor nézeteinek ritka függetlensége és éles itélő tehetsége által kivált. Később a katonai pályát választván, ennek szentelte minden idejét, és tehetségei és urának bizodalma, bajtársainak hő ragaszkodása által támogatva, a legszebb reményekre jogosított, míg az ádáz 1866-ki hadjárat e szép reményeknek, testi épségének, és ez által nyilvános tevékenységének is szomorúan véget vetett. Öcscse, Festetics György gróf, a főrendiháznak 1861 óta mint főispán, ugy is mint ő Felsége személye körüli minister, ugy is, mint a magyar szent koronának egyhangúlag megválasztott őre, buzgó és tevékeny tagja volt. Annál kevésbbé lehet szándékom az e téren szerzett érdemeit kiemelni, minél ismeretesebbek ezek a méltóságos főrendek előtt, és most ezek ismétlésével csak fájdalmukat öregbíteném ; annyit mégis legyen szabad megjegyeznem, hogy a király és haza iránti tántoríthatatlan hűségben és lángoló szeretetben a fiatal nemzedék példájául szolgálható kötelességérzetben és áldozatkészségben kevésnek ad a-