Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-52

302 LH. ORSZÁGO? ÜLÉS. tott, hogy a szóban forgó intézkedések az adókezelési törvénybe foglaltassanak. De miután ezen törvény alkalmasint csak később fog életbe léptettetni, addig pedig oly esetek, a minőket felemiitettem, előfordulhatnak, könnyen önkénytes magyarázatokra adhatna alkalmat, ha a követendő eljárás itt kellően körülírva nem lesz, vagy legalább a pénzügyminister ur egy nyilatkozat által, mely a jegyzőkönyvbe, vagy a naplóba vétetnék, ez iránt tájékozást nem nyújt. Azon tapasztalás alapján, melyet mint megyei közigazgatási bizottsági tag szereztem, mondhatom, hogy ily kételyek fel fognak merülni. Kívánatos tehát, hogy addig is, a mig a t. pénzügyminister ur által emiitett törvény életbe léptettetik, erre nézve valamely ideiglenes eljárás állapíttassák meg. Szapáry Gyula gr. pénzügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Azon törvényjavaslat, melyet az adók kezelésére nézve előterjeszteni szándékozom, c^ak az eddigi törvényeknek és szabályoknak egy törvénybe való összefoglalását czélozza. De mindezen intézkedések és az az iránti intézkedés is, a mit ő excellentiája emlitett, megvannak az 1876: XV. t.-czikkben, mely most ezen ügyek kezelésének alapját képezi. Ezt a törvényt azért kell módosítani, mert időközben több új törvény hozatott, s azonkivül többféle utasítás és rendelet adatott ki, melyek tehát most mind egy törvénybe lesznek foglalandók. Ezen szabályok szerint az adófelügyelők végzése csak akkor hajtható végre, ha felebbezés esetén azt a közigazgatási bizottság helyben hagyta. Cziráky János gr.: És ha különbözik a két határozat, mi történik akkor? Szapáry Gyula gr. pénzügyminister: Akkor felebbezhető a ministeriumhoz. Elnök: Egyéb észrevétel nem tétetvén, az 5-dik szakasz változatlanul elfogadtatik. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a 6. §-í). Elnök: Van-e valaki, a ki szót kivan emelni? (Nincs!) Ha nincs, méltóztassanak azok, kik a törvényjavaslatot elfogadják, ezt felállásuk által jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják s e felől a képviselőházat értesíteni fogják. Következik a szőlődézsmaváltságról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentést). Szapáry Gyula gr. pénzügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Midőn a törvényhozás kimondotta a szőlödézsmaváltság kifizetését a volt birtokosoknak, méltóztatik emlékezni és ezt senki sem fogja tagadhatni — hogy a váltságösszeg, a mely megállapittatott, meglehetősen nagy volt,, és a váltságkötelezettekre nagyon terhes volt. Ehhez hozzájárult, hogy 5 év telt el, mire a törvény végrehajtása megkezdetett és ennek folytán az első részlet behajtásakor már 5 részletet tartoztak az illetők befizetni, a mit képtelenek voltak teljesíteni. Ennek folytán keletkezett azon visszás állapot, hogy a váltság fejében évenkint bevétetett egy összeg a költségvetésbe, a melynek be kellett volna folyni, de melyből tényleg igen csekély rész folyt be, a minek folytán a hátralékok tetemesen felszaporodtak. E bajon segíteni akart a kormány, midőn az 1880. t.-cz.-et benyújtotta, hogy a hátralékok ne szedessenek mind egyszerre, hanem csak kétszeres járulék szedessék. De ma már ezen intézkedés is elégtelennek bizonyult, mert ezen összegeket sem voltak képesek az illetők befizetni. Most a javaslat egy gyökeres intézkedést tesz, és pedig azt, hogy az illetők tartozásai kamataikkal együtt megállapittatván, az felosztatott félévi részletekre és minden fél évben egy részletet tartoznak fizetni. Méltóztatnak tudni, hogy a szőlődézsmaváltság kifizetése határidejének 1890-ben le kell járni és ha mindenki most csak egy részletet fog fizetni, annak következménye az lesz, hogy midőn 1890-ben le kellene bonyolítva lenni a kérdésnek, az illetők még azontúl is fognak fizetni, a mig tartozásaikat le nem rótták. Ez igazságos eljárás úgy az illetőkre, mint az államra nézve, mert a veszteség az államkincstárra nézve nem nagy ugyan, bár bizonyos áldozatot kell hozni. Hogy mennyi lesz az, azt most megállapítani nem lehet, és pedig azért nem, mert a törvényjavaslat egy oly intézkedést tartalmaz, hogy ott, hol a phylloxera pusztításai, vagy elemi csapások folytán parlagon heverő szőlők vannak, ott ezen tartozásokat vagy leszállítani, vagy pedig teljesen leírni kelljen, hogy ne legyen a törvény szigorú