Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-52
300 LIL ORSZÁGOS ÜLÉS. leszeK adatokat előterjesztem néhány intézetre nézve. Ezen adatok helyességéről mindenkinek módjában áll meggyőződni. Egy fővárosi intézet, a melynek alaptőkéje 1.200,000 írt, 1880-ban tiszta nyereség czímén 255,000 irtot mutat ki. Ha ezen törvény életbelép, és ha az intézet fizeti is meg az adót, a fizetendő összeg 41,000 frtot tesz. Azt hiszem tehát, hogy még ezen esetben is tetemes tiszta nyeresége maradt az intézetnek a hátralévő 214,000 írtban. Vegyük azonban a vidéki pénzintézetek helyzetét. Egy vidéki pénzintézet alaptőkéje 80,000 írt, ez 1881-ben tiszta nyereség czímén 19,900 frtot, tehát közel 20,000 forintot mutat ki. Az ezen intézet által a jelen törvény alapján fizetendő adóösszeg 1,480 frt. Ezen adatokból is méltóziatnak látni, hogy még azon esetekben is, ha az intézet kénytelen az adót törleszteni, marad elegendő tiszta nyeresége. Mert az eddig felsoroltak mutatják, hogy tiszta nyereségnek a jelen törvény alapján alig 2%-a vétetik igénybe, a mi igen méltányos adóztatás. És ha áll is az, hogy az adót sem az intézet, sem a betevő, sem a kölcsönvevő nem fogja fizetni, hanem mind a hárman fizetik, ez által aránylag csekély teher hárul az illetőkre, a kincstárra nézve pedig, hogy ha a betétek számát veszszük, azon köiiilménynél fogva is, a melyet Pongrácz Emil báró ur hozott fel, hogy t. i. a kamatoknak legnagyobb része tőkésittetik, ebből egy millió forint jövedelem várható oly módon, a mely az állampolgároknak, nem mondom, minden megterheltetése nélkül, hanem aránylag oly csekély terhével jár, melyet könynyebben viselhetnek, mint bármely más férhet. Ezen tekinteteknél fogva, kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a törvényjavaslatot ellogadni. (Helyeslés.) Elnök: Van-e még, a ki szót kivan emelni ? Ha nincs, ugy hiszem, a méltóságos főrendek, miután az ellenzési indítványt senki sem támogatta, a törvényjavaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Rudnyánszky* József b. jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Méltóztassanak azok, a kik az imént felolvasott törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind lényegére nézve elfogadjak, ezt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A többség elfogadja, s a méltóságos főrendek e felől a képviselőházat értesíttetni rendelik. Következik a napirend második tárgya: Biztosítási és ezekhez hasonló szerződésektől fizetendő illetékekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök : Halljuk a ministeri indokolást. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa az indokolást). Elnök : Van-e valakinek átalánosságban észrevétele, ha nincs, az esetben a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Nyáry Jenő b. jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha nincs, a ki szót kivan emelni, méltóztassanak azok, a kik a felolvasott törvényjavaslatot mind lényegére, mind részleteire nézve elfogadják, ezt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják a törvényjavaslatot, és e felöl a képviselőházat értesíttetni rendelik. Következnek most azon törvényjavaslatok, melyek némi tekintetben könnyítést czéloznak. Nevezetesen a tett sürgősségi indítvány következtében tárgyalandó a napszámosok adómentességéről szóló törvényjavaslat. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Szapáry Gyula gr. pénzägyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Ha méltóztatnak megengedni, leszek bátor ezen törvényjavaslat előterjesztésének indokait röviden ismertetni. (Halljuk!) Anomáliának látszik, hogy létezzenek az országnak oly lakói és polgárai, kik az egyenes adó fizetésének kötelezettsége alól felmentetnek, s azért kötelességemnek tartom a törvényjavaslatot indokolni. A napszámosok, a kiknek sem ingó, sem ingatlan vagyonuk nincs, a kik rendes foglalkozást nem űznek, hanem csak napszámból élnek, többnyire az egyik városrészbői a
