Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-48

274 SLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. akarom ezeket bővebben fejtegetni, elég az, hogy pénzcrisis állott be, melynek elejét csak úgy lehetett venni, hogy az ország haute finance-a a legnagyobb erőlködést fejtette ki. Ez azonban mind a mellett igen tetemes pénzveszteségeket vont maga után, melyek ezen évben 215 millió frank összegben mutattattak ki a police cor­rectionnel előtt. 1882-ben még mindig érezhetők voltak ezen crisis következményei, de külö­nösen fejlődtek holmi más körülmények által, melyeket azonban politikai körülményeknek lehetne tekinteni. Némileg hozzájárult ehhez egy körülmény, mit itt különösen kiemelni szük­ségesnek tartok, t. i. a hajdani pénzügyminister León Say és társa Le Roy Beaulieu súrlódásba jöttek a ministeriummal, és ezen súrlódás követ­keztében a legirgalmatlanabbul megtámadták a franczia pénzügyet. E kéí, egyén Franczia­országnak legnevezetesebb financierjei és állam­gazdái közé számíttatott, kik az irodalmi téren is igen nagy hirt és nevet szereztek maguknak. Bizonyosan az előbb emiitett körülmény okozta, hogy az államadósságok múlt évben % száza­lékkal emelkedtek, minek folytán a múlt évvé­gén az államadósságok kamatlába Franezia­országDan 3 3 A százalékra emelkedett. Ha Európának pénzügyi viszonyait tekintjük, lehetetlen Amerikáról megfeledkezni, mert Ame­rika minden irányban, különösen pedig finan­ciális tekintetben, Európára is hatással van s igy Amerikát a számításból kihagyni nem szabad. Amerikában az állampapírok kamatlába 1879-ben 4 százalékon állott, 1880-ban leszállott 8 °/.-ra, 1881-ben szintén 3 százalékon maradt egészen 1882-ig, sőt tudjuk, hogy Amerika mái­több európai pénzpiaczon mint némely állam­papírok vevője jelentkezett. Amerikát követi Olaszország. Olaszország­ban a kamatláb 1879-ben állott 5*70 száza­lékon; 1880-ban lejebb szállott 5-re, 1881-ben megmaradt 5-ön, egy kis fractio kevesbitéssel; 1882-ben hasonlókép egy kis fractio kevesbitéssel 5 volt. Ezen kis fractiót azért tartom szük­ségesnek kiemelni, mert lépést tartott egyfor­mán a lajtántúli országokkal, t. i. ott állott 4'99, tehát nem egészen 5-ön, hanem 4-en és egy törtszámon. Következik Oroszország. Oroszországban a kamatláb az állampénzekre és államkötvényekre 1879-ben állott 5 száza­lékon, 1880-ban 5-ön, 1881-ben még mindig maradt 5 százalékon, de 1882-ben emelkedett 6-ra, és igy egy egész százalékot vesztett ezen ország. Átmegyek már Ausztriára és itt részle­tekbe fogok bocsátkozni, mert azon viszonyok minket legközelebbről érdekelnek. 1879-ben Ausztriában az államadósságok kamatlába állott 5 # 63 százalékon, igy tehát öVa-en, 1880-ban szállott 5-re, 1881-ben lépést tartott Olaszország kamatlábával, t. i. 4­94 százalék volt és legutóbb 1882-ben 4'93 szá­zalék. Végre, a mi legjobban érdekel bennünket, Magyarországon a kamatláb 1879-ben 7 száza­lékon állott, 1880-ban egy egész százalékkal lejebb szállott 6-ra, ,188l-ben megint egy egész százalékkal leszállott 5-re, mig az idén holmi külviszonyok miatt 5 "49 7 o-ra, azaz nem egeszén 5 és Vä-re emelkedett. Méltóztassék már most az abstractiót meg­engedni. Angolországban az államadósság kamat­tételében semmi változás nem történt, 1879-ben 3 százalékos volt, most is 3 százalékos; Fran­cziaországban roszszabbult, ott t. i. eleinte 3 és x /ä százalék, utólag 3 S U százalékra emel­kedett; Amerikában 1 százalékkal lejebb szállt, Olaszországban Vs százalékkal lejebb szállt, Oroszországban pedig egy egész százalékkal emelkedett, Ausztriában 3 / 4 százalékkal lejebb szállt, Magyarországban már 2 százalékkal lejebb volt szállva, de az idén megint Vs százalékkal emelkedett és igy 1 és Vs százalékkal szállott alá. Ez oly eredmény, melyet a többi országok nem mutatnak fel. Természetes, itt még azon körülmény is forog fenn, hogy magában a sorozatban, a mely eddig a különböző orszá­gok pénzpiaczán egy más irányban létezett, lényeges változás történt, mert a mint eddig Olaszország után következett ez előtt Orosz­ország, most ő az utolsó, t. i. a hetedik he­lyet foglalja el és Ausztria Olaszországgal lépési; tart, Ausztria után pedig következik Magyar­ország és csak azután Oroszország. ügy hiszem, hogy ilyen eredmény és ilyen számok többet bizonyítanak, hogysem én beszé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom