Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-44

XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 241 újabban több megyei hatóság által is megpendítetett. Én tehát a törvényjavaslatot elvben és részleteiben pártolván, arra vagyok bátor a tisztelt kormányt megkérni, hogy miután a minister ur, illetőleg a kormány közigazgatásunk létező hiányainak orvoslását nem a fennálló alkotmányos ősi rendszer gyökeres felforgaiásával, s arról, azzal merev ellentétben álló más, mondhatni idegen rendszerre való rögtöni átmenettel, hanem annak korszerű fokozatos fejlesztésével és jellegének megtartása melletti szerves átidomitásával véli helyesebben és biztosabban elérhetni — ezen szerves továbbfejlesztés processusának ama stádiumát minél közelebb hozni méltóztassék, melyet közigazgatásunk viszonylag gyarlóbb állapotának a hivatalos állások bizonytalanságában is rejlő oka megszüntetve, s a képesített szorgalmas, kifogásolhatlan hivatalnoknak azon megnyugtatás megszerezve leend, hogy becsületesen megfontolt, pályájáról önhibája nélkül párt- és személyes érdekből leszoríttathatni nem fog. (Élénk helyeslés.) Lipthay Béla b.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Én a törvényjavaslatot elfogadom és igy a törvényjavaslatban magában nem létezik indoka felszólalásomnak. De ha mégis teszem, ennek oka részint a közvetlenül előttem szólott főkamarás ur ő nagyméltósága és oka egyszersmind azon jelentés, a mely a nagyméltóságú főrendeknek mintegy indokolásul a törvényjavaslat elfogadására bemutattatott. Valóban, ha ezen jelentést összehasonlítom azzal, a mit a főkamarás ur ő nagyméltósága az imént mondott, valóban nem tudom, hogy jött létre ezen jelentés. Méltóztassanak csak rövid ideig figyelemmel kisérni ezen kitételeket, íme az van e jelentésben mondva, hogy a bizottság nem kívánja részletezni azon vívmányokat, a melyek elérettek a mostan már fejlődő közigazgatási iustitutiók által, s a végén megint csak azt mondja, hogy hiszen közigazgatásunk jó, és csak annak tökéletesítésére annak idejében, annak időszerűsége szerint kivánja a kormánytól a módosításokat és javításokat. Midőn én e jelentést elolvastam, hogy FŐRENDI NAPLÓ. 1881—84. I. KÖTET. hiszen egy főispán van aláirva, (Eall)uk!) egy tisztviselő a jegyző, hát hiszen meglehet, hogy túlbuzgó elragadtatásukban ekként vélték leghelyesebben magyarázhatónak a helyzetet. De íme a mostan történt nyilatkozat ennek ellene mond. Hiszen az elnöke a bizottságnak maga elismerte azt, hogy igenis vannak lényeges hiányai közigazgatásunknak, sőt bajainknak orvoslására a belügyminister ő nagyméltóságát egész határozottsággal felkérte. Hogy lehet hát, hogy a jelentés mégis igy mutattatott be a háznak ? Ennek csak egy magyarázatát találom. Magyarázata az, hogy a főrendiháznak, illetőleg a kiküldött bizottságoknak a hozzájuk uialt ügyek tárgyalásáfa vajmi rövid idő engedtetik. Ez a rövid idő, daczára annak, hogy mint Hont megye főispánja legközelebb kifejezte, a főrendek mindenre alkalmasak, mintegy universalis tudományra alapítva azon felfogást, hogy a törvényjavaslatok hozzájuk utasíttatnak, és pedig oly módon, hogy néha csak egy félórai vagy egy órai tárgyalás engedtetik nekik. Igy természetes, hogy a jegyzökönyvek előlegesen kell, hogy elkészüljenek, (Ellenmondások.) a mint megtörtént legközelebb, hogy a jegyzőkönyv még nem is volt hitelesítve, az ülés pedig már megtartatott. Szögyény László : Hitelesítve volt! Lipthay Béla b.: Ennek megvallom, nem tudom magyarázatát adni. Különben én mentséget kerestem és ha ezt ő nagyméltósága nem fogadja el, engedje meg arra figyelmeztetnem, hogy épen az, a mi a bizottságban történt, merev ellentétben áll azzal, a mi a jelentésben van, mert méltóztatik emlékezni, bocsánatot kérek, ha ez ide a méltóságos főrendek körébe talánnem tartozik, hogy inditványbs hozatott a bizottságban azon kívánságnak a jelentésbe való felvétele, hogy a közigazgatási bajaink orvoslására szükséges törvényhozási intézkedésekre nézve a javaslat minél előbb terjesztessék be. Ez itt nincs meg, hanem igenis az ellenkező : kitüntetése jelen állapotaink üdvös voltának. De nem ezért szólaltam fel, hanem arra kívántam a méltóságos főrendeket figyelmeztetni, hogy a mennyiben méltóztatnak a törvényjavaslatot elfogadni, azt ne a bizottság véle31