Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-44

XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 237 rolag a személyszállításra voltak épitve a vas­utak, a Lyon-Saint Etienne vasútra, melynek épitési költsége 20 millió francra ment, a szük­séges tőkét Angolországban volt kénytelen besze­rezni. Ugyanígy történt Oroszországban, Olasz­országban, Spanyolországban, és részben Német­országban. Nálunk pedig az osztrák-magyar monarchiában is, mikor ezen szerződés kötte­tett — és ezen időre még visszatérek — az egész birodalom teljes pangásban volt és áta­lánosan el van ismerve, hogy nem állott a culturalis nemzetek azon fokán, melynél fogva a legelörehaladottabb nemzetek sorában helyt foglalhatott volna. Mindazonáltal voltak kiváló egyéniségek, kik ezen pangás közepette is utat törtek az anyagi téren, és akkor először is a közlekedési téren kellett haladásról gondoskodni, hogy azután a fejlődés más irányokban is be­következzék. Azon tapasztalatból kiindulva, hogy Ausztriában a szükséges tőkék nincsenek meg, a külföldhöz kellett fordulni. Minthogy Ausztriának nem volt nagy hitele, és pedig nem csak a magán vállalkozásnak, hanem az államnak sem, nagyszerű áldozatokat kellett hozni ezen új irányú működés megindítása végett. Innen van az, hogy a franczia társaság oly nagy követelésekkel lépett fel a szerződés megkötése tekintetében, mely szerződés 1854. deczember 8-án keletkezett és a mely most változtattatott meg. Ezen első tényt követte sok más. Már 1855—56-ban egészen új rend­szer létesittetett, melynek következtében a vasutak mostani hálózatának alapja megvettetett. Az akkori szerződések nyereségesebbeknek mutat­koztak, mint a jelenlegiek. De az osztrák állam­vasuttal kötött szerződés nem Francziaországgal köttetett, nem franczia inteílegentiával, hanem belföldi erőkkel és intelligentiával hozatott létre ezen vasút, holott a többi szerződések fran­cziákkal köttettek. És azoknak az a súlya korántsem volt, mint amannak. Ez az eredete azon szerződésnek, mely, hogy oly kedvezően változtattatott meg, azon csak Örülök, és ezen irány tekintetében csak tisztelet és becsület háramlik a kormányra. Még egy észrevételt vagyok bátor koczkáz­tatni, melyről a bizottság jelentésében is szó van. Ö excellentiája szíves volt kiemelni, hogy a keleti kereskedelemre és ottani összekötteté­seinkre az államvasút - társasággal kötött szer­ződésben különös gond fordíttatott. Ezt a leg­nagyobb készséggel elismerem. De egyúttal nem átallom kimondani, hogy nekem némi aggodalmaim vannak, — mostanig legalább. Ami kelet irányában történik, az nemzetközi szerző­déseken alapul, melyeknek megtartása mind­egyikfélnek kötelességében áll. Ezen kötelezettség alapján épül a budapest-zimonyi vasút, és ezen vasút már a jelen év folyamában el is készül.Ebben tehát Magyarország megfelelt az ö szerződés­beli kötelezettségének. Szerbiáról tudjuk, hogy ott némi erőfeszítések tétetnek, de habár ezt nem lehet kétségbe vonni, bizonyos, hogy az a mi ott történik, a legéberebb figyelemmel fog kisértetni. Mindenesetre reményt nyújt Szerbia, hogy komolyan eieget fog tenni köte­lezettségének. De hogy ez Bulgáriára, Kelet­Rumeliára és Törökországra nézve nem áll, hogy ott a dolgok még csak a discussio stá­diumában vannak, azt nem fogja kétségbe vonni senki. És ha ezen discussio még soká foly, sok jegyzőkönyvnek jutunk birtokába, de vas­utunk nem lesz. Hogy ezen tárgyalások ered­ményre vezessenek, azt különösen óhajtotta ajánlani a hármas bizottság a minister ur ő excellentiájának, és ezt ajánlómén is. Egyéb­ként a törvényjavaslatot elfogadom. {Helyeslés) Cziráky János gr.: Csak felette röviden kívánok szólani azok után, a melyek imént el­mondattak, mert abban a nézetben vagyok, hogy ezen vivmánynyal a létezett bajokon se< gitve leend. A minister ur azon nyilatkozata kapcsában, mely szerint szives készségét aján­lotta fel a tekintetben, hogy a cartell-szerződés a képviselőház irodájában letétetik a megtekin­tés czéljáből, azon kérést vagyok bátor ő nagy­méltóságához intézni, hogy ezen cartellszerződés a főrendiház irodájában is tétessék le. Ez egyik kérelmem, a másik az, hogy azon kimerítő és valóban minden nehézséget eloszlató nyilatkozat után, melyet a főasztalnokmester ur ö nagyméltó­sága tett, azon figyelmeztetés és óhaj, a mely a jelentésben is benfoglaltatik, hogy t. i. a kor­mány azon nehézségek elhárítására törekedjék, a melyek keleten, eltekintve Szerbiától, ezen reánk nézve oly fontos ügy elé gördittetnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom