Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-34

XXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 50? XXXIV. OKSZÁGOS ÜLÉS. 1882. június 10-én. SZÖGYÉNY LÁSZLÓ ELNÖKLETE ALATT. Tárgyai: Kérvény. Az országgyűlés első ülésszakát bezáró királyi leirat felolvastatván, tudomásul vétetik. Elnöki búcsúszó. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Bedekovich Kálmán, Szende Béla, Trefort Ágoston. (Az ülés kezdődik d, u. 1 órakor.) Elnök: A mai ülés jegyzőkönyvének vitelére Rudnyánszky József b. jegyző urat kérem fel. Van szerencsém jelenteni, hogy Józsika Kálmán b. főrendi tag a pécsi egyházmegye baranyamegyei mária-kemendi esperesi kerület lelkészkedö papságnak kérvényét beküldötte, melyben a katholikus alapítványoknak elidegeníthetetlen vagyonként való tekintését, a budapesti királyi tudományegyetem katholikus jellegének fentartását, a közös iskoláknak ezentúl katholikus iskolákul leendő elismerését és más egyebeket kérnek. Ezen kérvény a már előbb beérkezett hasontartalmú kérvényekkel azonos intézkedés végett a ház állandó jogügyi bizottságának adatik ki. A képviselőház jegyzője kivan üzenetet átadni. Pejaesevieh Tivadar gr., a képviselőház jegyzője : Nagyméltóságú elnök úr, mélt. főrendek! Van szerencsém ő Felségének legkegyelmesebb királyi leiratát, melylyel az 1881. évi szeptember hó 24-ik napjára összehívott országgyűlés első ülésszakát legkegyelmesebben berekeszteni méltóztatik, az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat kíséretében, tiszteletteljesen átnyújtani. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a keyyelmes királyi leiratot, melyet a főrendek állva hallgatnak meg). Ifj. Mailátli György jegyző (olvassa aképviselőház jegyzőkönyvi kivonatát). Elnök: A kihirdetett kegyelmes királyi leirat hódoló tisztelettel fogadtatván, ezennel a jelen országgyűlés mostani ülésszaka berekesztetik és igy a mélt. főrendeknek ez alatti működése is véget érvén, szeretve tisztelt elnökünk távollétében nekem jutott megint a feladat, hogy a méltóságos főrendeknek ezen majdnem 9 havi időszak alatt tanúsított fáradozásaiért és hazafias munkásságáért köszönetet mondjak, és kívánjam, hogy fáradalmaikat a hiven teljesített polgári kötelesség boldogító öntudatában kipihenvén, edzett erővel és fokozott munkakedvvel térjenek ismét vissza műkődésök színhelyére; remélvén, hogy akkor ezen fóméltóságú háznak senki által élénkebben, mint maga által nem óhajtott törvényszerű rendezéséhez is kzelebb fogunk jutni, magamat a mél-