Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-31

XXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 199 sem senkinek a világon hasznot tenni nem fog­nak. (Helyeslés.) Azt mondotta Schmidegg gr. úr ő méltó­sága, hogy a törvénytelenségnek törvénybe igtatását ellenzi és felszólal azért, hogy ne mondjuk, hogy szó nélkül fogadtatott el, tehát helyeseltetett. A mi az elsőt illeti, hogy törvénytelensé­get törvénybe igtatni nem kell, nem szabad, abban tökéletesen egyetértek. De bocsásson meg 6 méltósága, hogy ha a parlamenti rendszer mellett, a parlament többsége valamit nem felmentés alakjában, nem ugy igtat törvénybe, hogy politikai okoknál fogva elnézzen egy el­követett törvénytelenséget, hanem törvénybe igtatja a nagy többség ugy, mint teljesen tör­vényest : akkor azt hiszem, hogy ezen magya­rázatot egyesek felszólalása meg nem változ­tathatja. Mert addig legalább, mig, parlamen­tarismus van a törvényhozásokban, a törvény­magyarázat a többségnek joga, melylyel telje­sen joga van a kisebbségnek egyet nem érteni, de melyet kötelessége minden alkotmányos ér­zületű embernek respectálni. (Ugy van!) És épen azért én a magam egyéni meggyőződésem szerint — mert azt tartanám törvénytelenség­nek, ha nem igtattatnék törvénybe ezen kiadás — ezen szempontból is, .hogy csak az legyen törvénynyé, a mi törvényes, kérem a méltósá­gos főrendiházat a javaslatnak ugy a mint van, elfogadására. (Helyeslés.) Tartozom még megjegyezni, hogy legyen meggyőződve arról ugy Zichy Nándor gr. ö méltósága, mint a méltóságos főrendiház, hogy senki jobban nem érzi és nem érezheti szük­ségét annak, mint én, hogy az összegek, melyek Boszniára és Herczegovinára fordítandók, ne le­gyenek oly nagyok, mint a jelen évben. De egyfelől bátor vagyok figyelmeztetni arra, hogy épen azon megtámadott erődítések és azon megtámadott utak, — melyekre nézve mellesleg megjegyzem, hogy majdnem kivétel nélkül egyes katonai positiókat összekötő, nem any­nyira utak, mint inkább ösvények, melyek szükségesek, hogy az elhelyezett katonaságot élelmezni lehessen, — 'mondom, ezeknek az egyik czélja épen az, hogy aránylag kisebb erővel, tehát kevesebb költséggel lehessen meg­előzni oly események megújulását, mint a mi­lyenek most fenforognak. Megmondottam már más helyen, meg kell, hogy mondjam itt is, meg vagyok róla győződve, hogy ha kö­vettetett el hiba 1878 óta, a kormányzat hi­bája épen abban rejlik, hogy az anyagi kiadá­soktól, a pénzkéréstöl irtózva, nem 1879-ben épitette meg azon erődített positiókat, melyek­nek megépítésére most a pénz kéretik. Mert nem mondom, hogy ez esetben nem lett volna most nyugtalanság Bosznia Herezegovinában, nem mondom, hogy ha meglesznek, nem lesz nyugtalanság ezentúl, de lehető lesz azon po­sitiókat, melyeket most nagy erőfeszítéssel kel­lett elfoglalni, megtartani ugy, hogy az insur­rectio ne tehesse magát urává; és lehetővé lesz épen financiális szempontból nagy kíméléseket eszközölni. (Helyeslés.) Különben még azt az egyet csak, hogy nem tartom helyesnek és nem tartom méltányosnak, hogy valahányszor Bosznia-Herczegovináról szó van, az mondatik, hogy lehetetlen, hogy a mon­archia minden évben 40 milliót kölcsön rá Nem tartom pedig azért, mert magának az occupatio­nak évét és költségét kivéve, a többi években nem 40, hanem 6 milliót költünk. Ugy állítani tehát a közvélemény elé, hogy Bosznia-Her­czegovina minden esztendőben 40 millióba ke­rül, nem felel meg az igazságnak, de nem is czélszerű azok részéről, kik a nagyobb meg­kimélésnek barátjai, vagy az egész boszniai megszállásnak ellenségei. Mert, ha pl. azokat, kik azt mondják, hogy nem szabad többé 40 millióba kerülnie, szavuknál akarnám fogni, ha csak a tacticát és nem a dolog lényegét tekinteném, könnyen mondhatnám, hogy bizto­tosithatom, hogy nem fog évenként 40 millióba kerülni, mert nem lesz minden évben forron­gás, ha pedig lesz is, ha például a jövő év­ben lesz, nem 40, de 35 millióba kerülne, hivatkozhatnám rá, hogy teljesítettem az illető kívánságát. (Derültség.) Azonban én nem igy fogom fel a dolgot. Meggyőződésem az, hogy ottani positiónkat meg kell tartani teljes erély­lyel teljes tekintélylyel, mert nem szabad, hogy bárhol is kétely támadhasson a mon­archia két államának hatalma iránt, a mely hatalom iránti meggyőződés ezen helyen, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom