Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-2

II. ORSZÁGOS ÜLÉS. 5 elnökét ezennel felszólítom, hogy elnöki székét elfoglalni szíveskedjék. Nagyméltóságú főrendek! Minekutána a korelnöki teendők ez által megszűnnek, tiszt­társaimnak fáradságukért szívélyes köszönetet mondván és a méltóságos főrendiház nagy­érdemű tagjainak bennem helyezett bizalmukért hálás köszönetemet fejezvén ki, további kegyes­ségükbe és szivességökbe ajánlom magamat. (Élénk éljenzés. Korelnök elhagyja az elnöki szé­ket, melyet Mailáth György országbiró-ehwk élénk éljenzések közt elfoglal.) Elnök: Nagyméltóságú főrendek! Midőn urunk, királyunk hálás hódolattal vett parancsa nyomán e díszes testület elnöki székét most mái­hatod izben elfoglalom, teszem ezt fokozott csüggeteg érzéssel, mert a haladó kor fogyat­kozásait soha sem éreztem inkább, mint ma, s attól kell tartanom, hogy a méltóságos fő rendek soha eléggé nem becsülhető bizodalma, bölcsessége, tapintata, kegyes elnézése, e gyen­geségeket teljesen immár nem pótolandják. Einöktársammal együtt több izben aggá­lyunknak adtunk kifejezést, hogy jelesül nem kellene-e fiatalabb, avatottabb erőnek e helyet elfoglalnia, azon közönynek leküzdése végett, a mely a polgári jogok legszebbikének gyakorlata körül — igaz — nem egyedül e házban, de e házban is, aggasztó mérvben tért foglal Éltet azonban a remény, hogy azon tárgyak hosszú sorozata, a melyet ma a legmagasabb trón­beszédben , mint törvényhozásitag elintézen­dőket jelezve hallottunk, maga képes lesz e közönyt leküzdeni, különösen pedig azon kér­dés elintézése, a mely közvetlenül a házat, közvetve az összes hazát illeti, értem e ház­nak általunk több izben sürgetett, a közvéle­mény által nem rég igen élénken megvitatott és a legmagasabb trónbeszédben ismételve ki­látásba helyezett rendezését. A méltóságos főrendek — úgy hiszszük és reméljük—-hogy e kérdés megoldásához járulni fognak azon államférfiúi komoly megfontolással, a melyet e kérdésnek nemcsak e házra, ha­nem Magyarország különleges viszonyai köze­pette az egész hazára kiható fontossága igényel; járulni fognak azon függetlenséggel, a mely társadalmi állásuk folyománya; de járulni fognak végül azon önmegtagadással és az áldozatkészségnek azon szellemével is, a melyet őseiktől örököltek és a melynek őseik számos fényes tanúságát adták és a mely a jelen nemzedékben is, úgy hiszem, hogy csak egy korlátot fog ismerni: a közjónak követelményét, a közös haza javának tekintetét. E hitben és e reményben engedjék meg a méltóságos fő­rendek, hogy az új országgyűlés küszöbén tiszteletteljesen üdvözölhessük, egyúttal pedig bizodalmokat, kegyes elnézésöket ezen folyó országgyűlésre is újból kikérjük. (Slénh él­jenzés.) Szögyény-Marich László; Engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy pár szóval én is kifejezést adhassak azon mélyen érzett hálá­nak, a mely felséges urunk, királyunk határ­talan kegyelméből nyert ezen ujabb kitüntetés folytán keblemet eltölti, mert nem lehet senki, a ki azon nagy megtiszteltetésnek, hogy a magyar főrendiháznak hazafias és bölcs tanács­kozásait időnként vezethesse és szeretve tisztelt elnökünknek vállain fekvő súlyos teher elvise­lésére, habár gyarló, de mégis némi segélyt nyújtson, erkölcsi becsét inkább érezni tudná, mint én, kivált miután az elfogulatlan önismeret érezteti velem, hogy a jóakaraton, a becsületes szándékon és tiszta hazafias indulaton kivül vajmi kevés az, a mit ezen díszes helynek ki­érdemlésére felmutatni tudnék és még e kevés is messze előre haladt koromnál fogva a jogos várakozásnak már-már legalsóbb fokára szállott le. Legyen tehát szabad a mélt. főrendeknek mindig bőven osztott kegyét e tekintetben most már hatványozva kikérnem és magamat kegyes elnézésükbe ajánlanom. (Élénk éljenzés.) Haynald Lajos, bibornok-érsek : Nagy­méltóságú főrendiház! Azt hiszem, nem lesz rósz ómen törvényhozási működésünkre nézve, ha ezen magas ház összeülésének első per­czeiben nem lehetünk egy értelemben nagy­méltóságú új elnökeinkkel, ha mintegy kény­szerülve ellentmondunk nekik. Fokozódott csüg­geteg érzéssel foglalja el a fölséges urunk, királyunk legmagasabb bizalmában újra része­sült és a mi bizalmunk, szeretetünk, tisztele­tünktől mindig környezett nagyméltóságú elnö­künk elnöki székét, azért, mert mint állítja, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom