Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-20
XX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 131 1882. márczius hó 21-én. MAJLÁTH GYÖRGY ELNÖKLETE ALATT. Tárgyai: Paulerligazságü^yminister^jválasza Zichy Nándor gr. interpellatiojára a házassági jog, az öröklés stb. iránt, tudomásul vétetik. Á képviselőház átküldi a Fiume hovatartozásának meghatározására megválasztott országos bizottság névsorát, melybe Gziráky János gr. választatik meg. Tárgyaltatván, elfogadtatnak az ásványolajvám felemeléséről és az ásványolajadóról, valamint a kereskedelmi viszonyoknak Francziaországgal való ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatok. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Pauler Tivadar, Szapáry Gyula gr. ministerek. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 órakor.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Sándor Béla főispán fogja vezetni, a szólani kívánók neveit pedig ifj. Mailáth György jegyző úr fogja jegyezni. Mindenekelőtt az utóbbi ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Sándor Béla jegyző (olvassa az utóbbi üléb jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Az igazságügyminister úr ő nagyméltósága kíván válaszolni a Zichy Nándor gróf által hozzá intézett interpellátióra. Pauler Tivadar igazságügyminister: Zichy Nándor gróf ö méltósága előre bocsátva, hogy tudomása van ugyan arról, hogy a kormány átalános polgári törvénykönyvet szándékozik a törvényhozás elé terjeszteni, de nincsen kellőleg tájékozva az iránt, vájjon egész codexet, vagy pedig annak csak egyes részleteit kivánja-e a kormány bemutatni és hogy nem tartaná-e a kormány szükségesnek, hogy előbb bizonyos elvi megállapodások jöjjenek törvényhozási utón létre, hozzám a következő kérdést intézte: > Szándékozik-e a ministerium a polgári magánjog egyes kérdései, nevezetesen a házassági jog, az öröklés, a hitbizományi intézmény tárgyában, a polgári törvénykönyv előterjesztését megelőzőleg megállapodásokat létrehozni?* A polgári törvénykönyv szükségét ugy gondolom, mindnyájan érezzük. Nem csak az 1848: XV. t.-cz. kötelez minket arra, hanem a viszonyok fejlődése is múlhatatlanul szükségessé teszi ezt. Ezért a kormány gondoskodott is a polgári törvénykönyv kidolgozásáról. A szükséges előmunkálatok megtörténtek és már annyira haladtak, hogy annak egy része már a közönség előtt van, mint az átalános rész, más részei pedig legközelebb az elé fognak bocsáttatni. A mi a codificatio módszerét és elvét illeti, ezek úgyszólván európailag fejlődtek. Egy vagy több szakférfi bizatik meg, a minister által megállapított elvek szerint, az egész törvénykönyvnek, vagy a törvénykönyv egyes részeinek kidolgozásával. E szakférfiak folytonos contactusban maradván a ministerrel és egymás között, ha elkészítették munkájukat, benyújtják azt. A munka nyomtatás alá bocsáttatik és egy ideig a közönség kezén forog, hogy 17*
