Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-19

118 XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. ország jövedelme nagyobb ma, mint volt 20 évvel ezelőtt az egész monarchiában; és ugyanez áll a fogyasztási adókra nézve. Ebből anyagi állapotunkra mindenesetre lehet és pedig kedvező következtetést vonni. Ez tehát ismét egy argumentum, a melyet igen 'helyesen idézett ő excellentiája arra nézve, hogy ha összehasonlítást teszünk, nem mondható, hogy közállapotaink roszabbultak, hanem azt, hogy javultak. Azt mondta továbbá ő nagyméltósága, hogy vizsgáljuk meg, vájjon pénzügyi terheink növe­kedése arányban van-e gazdasági állapotainkkal. Azt hiszem, hogy a nemzeti vagyon emelke­désére, vagy csökkenésére nézve nem lehet egyedül factornak tekinteni az állam pénzügyi helyzetét és azt, hogy az állam mily áldozato­kat kivan az egyesektől, erre nézve mindenütt és különösen nálunk, földmívelő országban, még nagyobb befolyással vannak az ország termelési viszonyai. És ha tiz rósz termésű esztendő után és oly catastróphák után, melyeket nem lehet normálisaknak mondani, roszabbultak némileg az egyesek gazdászati viszonyai, csökkent a föld értéke, azt hiszem, nem lehet mondani, hogy ez tisztán a kormány pénzügyi politikájá­nak a következménye, hanem kétségtelenül ezen emiitelt viszonyok idéztek elő. (Ugy van!) Épen ezen közgazdasági helyzet és az ország helyzete szab némi határt abban, hogy ezen pénzügyi helyzet javítására nem lehet egyszerre annyi intézkedést tenni, a mint kívá­natos volna. Egy mód van erre: a kiadásokat egyensúlyba hozni a jövedelmekkel. De ha megszorítjuk a beruházásokat s megvonjuk az országtól a productiv kiadásokat, melyek arra czéloznak, hogy a nemzet vagyoni helyzetét emeljék: ezzel épen ellenkezőjét érjük el annak, mit ő nagyméltósága is elérni akar. Viszont, ha a bevételek fokozásánál — a mi a második tényező az egyensúly helyreállítására—nem tekin­tünk egyebet, mint csupán csak a pénzügyek ren­dezését, a mit pedig a pénzügyministernek nem szabad kizárólag tekintetbe venni, bár a pénz­ügyministernek a maga szempontjából legjobb volna azt mondani: ennyit fedezhetünk jöve­delmeinkkel, ennyi a deficit, emeljük a bevéte­leket ennyivel, hogy az arányt helyreállítsuk; de ha a pénzügynünister igy tenne és nem venné figyelembe az ország közgazdasági viszo­nyait, felfogásom szerint sem helyesen járna el, mert vannak korlátok, melyeken túl menni sem a kiadások apasztásánál, sem a bevételek fokozásánál nem lehet. (Helyeslés) A helyes arányt fentartani és a kellő korlátok közt meg­maradni, volt a kormány feladata és törekvése ezen költségvetés előterjesztésénél is, és a méltóságos főrendeken áll annak megbirálása, vájjon ezen körülménynek a költségvetés meg­felel-e vagy nem ? Áttérek most azokra, a mik a múlt ülés­ben elmondattak. (Halljuk!) Gróf Schmidegg ő méltósága azt mondotta, hogy a deficit nem 26 millió, a mint a költségvetésben elő van tüntetve és hogy ez a pénzügyminister ügyes számcsoportositásának eredménye, a valóságos deficit azonban 50 millió. Méltóztassék megengedni, de ha nem lehet is az államháztartást az egyesek háztartásával mindenben összehasonlítani, mindamellett áll azon hasonlat, hogy ha egy birtokos kölcsönt vesz fel azért, hogy telkére házat építsen, vagy hogy elhagyatott állapotban lévő gazdaságát fehzerelje, épülettel lássa el, marhát szerezzen be, tehát hasznos beruházásokat tegyen, nem lehet mondani, hogy az erre tett költség rendes kiadás és hogy ezen adósság az illetőre nézve deficitet okoz. így áll a dolog az államra nézve is, midőn beruházásokra vesz fel kölcsönt. Az ily beruházásoknál mindenesetre figyelembe veendő, hogy nemcsak jövedelmező, hanem hasznos és szükséges-e közgazdasági érdekben és ha e szempontból tétetik a beruházás, akkor az arra fordított összeg deficitet nem okozhat. Hogyan áll e tekintetben a mi költség­vetésünk 1 Zichy Nándor gr. felemlítette, hogy a rendes bevételek és kiadások közt a különbség 12 milliót tesz, a kiadások 288 millió, a bevételek 276 millióban lévén előirányozva. De ez az eredmény nem a számok mesterséges csoportosításából áll elő. E tekintetben mindenesetre mérvadó az, hogy más államok költségvetése miként szokott összeállítva lenni. Ha ezen összehasonlítást megteszszük, azt fogjuk találni, hogy költség­vetésünk sokkal szigorúbb e tekintetben, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom