Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-19

XIX. ORSZ melyben a költségvetés a képviselőház elé terjesztetett és a mai nap közt némi különb­ségek jelentkeznek és oly események fordultak elő, melyeket figyelmen kivül hagyni nem lehet. Értek itt két eseményt, t. i.: a január hó. ban kiütött párisi pénzválságot és a Krivoseié­ben és Herczegovinában történt véres ese­ményeket. A mi az elsőt illeti — s ez képezi észre­vételeimnek tárgyát — tapasztalásból tudjuk, hogy az efféle pénzválságok mily hatásúak szoktak lenni, mily súlyosak azok következmé­nyei, mily hosszú tartamúak szoktak ezen kö­vetkezmények lenni és mily nehezen lehet ezeknek elejét venni. Az 1873-iki bécsi pénzválság súlyos kö­vetkezményeit talán még ma is sokan érzik. Hogy a párisi pénzválság nem maradt Fran­cziaország határain belül, azt leginkább bizo­nyítja azon körülmény, hogy az angol bank kamatlába felszökött 6°/o-ra, a mi ritkaság, de ennél még nagyobb ritkaság az, hogy a brüs­seli bank kamatlába 9°/°-ra szökött fel. A mi minket illet, a párisi pénzválság ki­törésekor méltán tarthattunk káros következ­ményektől, a mennyiben a legújabb időben a franczia tőke tömegesen fordult hazánk felé, mind vasúti építkezésekre, mind pénzintézetek alapítására, mind a tőkéknek állampapirjaink­ban való elhelyezése által. Azon erélyes intézkedések, melyek Franczia­országban tétettek, mihamarább elejét vették a további káros következményeknek, de azért nem lehet mondani, hogy ezen következmények hazánkban ne éreztettek volna. Áttérve a magunk költségvetésének meg­birálására, mindenekelőtt kimondom abbeli né­zetemet, hogy ebben a tekintetben döntő, köz­állapotaink mibenléte, az, t. L, hogy vájjon közállapotaink javultak-e vagy pedig hanyat­lottak. Nyíltan kimondom meggyőződésemet, miszerint közállapotaink nem hanyatlásnak, de javulásnak indultak. (Halljuk!) S iparkodni fogok ezt érvekkel és számokkal bebizonyítani. Közállapotaink alapját képezi az állam hitele, az állam hitelének pedig legtisztább, legbiztosabb kifejezését a kamatláb adja. Az FŐRENDI NAPLÓ. 1881 — 84. I. KÖTET. ÜLÉS. i 0 5 állam hitelalapját sok tényező képezi, a melyek­nek együttes és helyes hányban való műkö­dése szükséges, mert ha csak egy tényezőben mutatkozik hiba, már ez is a legkárosabb következményekkel lehet az állam hitelére. Példákkal fogom ezt bebizonyítani, melyek állításomat érthetőbbé fogják tenni. (Halljuk!) Francziaország például a múlt évben ezer millió frankra menő kölcsönt vett föl beruhá­zásokra egy 3%-os hitelművelet utján és ezen összeg 15-ször, azaz 15 ezer millióval túl volt jegyezve. Midőn 1871-ben véget ért Franczia­országban ama véres harcz, mely ezen ország és Németország közt folyt, Francziaország kénytelen volt sarczadó fejében magát öt milliárd fizetésére lekötelezni, még pedig meg­lehetős rövid időre. Ezen sarczpénzt két rend­beli művelet által szerezte be az ország, még pedig 1871-ben és 1873-ban oly műveletek által, melyeknek kamatlába nem sokban tért el az 5%-tól, s Francziaország a különben is rövidre szabott időt még másfél évvel meg­előzte. S ime, az a Francziaország, mely a sta­tisztikusok szerint évenként két milliárdot meg­takarít s ezzel évenkint szaporítja nemzet 1 vagyonát, az a Francziaország, mely már a 60-as években évről évre több, mint 4 száz millió frankot tudott költeni külföldi vasutak építésére. 1870-ben, midőn közte és Németország közt ama véres háború folyt, u. n. honvédelmi 250 millióra menő kölcsönét Angolországban volt kénytelen keresni. És mily kamatláb mellett? Először rövid lejáratú kötvények, másodszor 87s°/° kamatláb mellett. Még szembetűnőbb példát leszek bátor felhozni. Midőn az észak-amerikai államok közt kiütött a háború, Észak-Amerikának állam­adóssága úgyszólván nem volt és a több évig tartó háború kényszeritette ezen államokat 14 milliárd franknyi kölcsön felvételére s ezen pénzösszeget nem találta otthon, hanem kénytelen volt appellálni az európai pénz­tőzsérekhez és azoktól rövid lejáratú 5 és 20 év alatti visszafizetéssel volt kénytelen pénzt fel­venni. S ime, az észak-amerikai szabad államok már ma úgyszólván felét visszafizették ezen óriási kölcsönpénznek, a másik felét pedig con­14

Next

/
Oldalképek
Tartalom