Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-18

XVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 95 szedelmes experimentumok sorába tartozik, (Helyeslések) mert nem látok benne panaceát, mely véget tudna vetni a közigazgatás bajainak és intő példaként áll előttem a pénzügyi administratio, mely harmincz éve, hogy kinevezett tisztviselőkkel rendelkezik és a mely iránt sokkal több panasz emeltetik, mint a politikai közigazgatás ellen. Hivatkozást hallottam többször arra is, hogy az úgynevezett alkotmányos provisorium közigazgatása azért, mert kinevezett tisztviselőkkel rendelkezett, jobb volt. Nem vagyok azon helyzetben, hogy a provisorium közigazgatása felett bármi Ítéletet mondjak. De azt tudom, hogy ha az 1867-ben reintegrált megyei rendszer mindössze csak 6 évig maradt volna életben, mint a provisorius közigazgatás, a megyei rendszert dicsőitette volna az egész közvélemény, mint a lehető legjobbat, és pedig azért, mert az első hat évben alig emeltetett panasz közigazgatási szempontból oly annyira, hogy mikor 1870ben a törvényhozás a megyék rendezéséhez fogott, igen csekély kivétellel ezeknek csak a parlamenti felelős kormányhoz való viszonyát látta szükségesnek szabályozni. A közigazgatási tisztviselők választása mellett lehet sok mindenféle érveket felhozni, és tényleg hozattak is ilyenek fel; van azonban egy, mely tudtommal nyilvánosan még nem nyert kifejezést s a melyre én nagy súlyt fektetek és ez abból áll, hogy a közigazgatási tisztviselők választása jelentékeny tényező, a népképviseleten alapuló parlamenti kormányforma sértetlen fentartására. Nem lehet szerintem, méltóságos főrendek, parlamenti kormány, mely ne iparkodjék magának többséget biztosítani, de lehet alkalmilag oly kormány is, mely e czélra a közigazgatási tisztviselők befolyását is felhasználja. Másrészt nem lehet tagadni, hogy a közigazgatási tisztviselői kar egy része az, mely alacsony census mellett a választók zömére nagy befolyást, itt-ott pressiót gyakorol, számos oly közigazgatási tisztviselő lévén, ki sokaknak előnyt .biztosíthat és sokaknak kárt okozhat. Ha már egyszer sikerülne kinevezett közigazgatási tisztviselők utján, — mert választott tisztviselőkkel ez nem képzelhető, — az ország közvéleményét meghamisítani, s hogy ez lehetséges, Francziaország példája tanusilja, ha ez bekövetkeznék, akkor a törvényhozás és az ország többsége közt oly szakadás állna be, melyet alkotmányos utón áthidalni alig lehetne, mely a parlarnentarismust alapjában megrenditné és melynek igen valószínűleg vagy felülről jövő államcsíny, vagy alulról jövő forradalom volna következménye. {Ugy van!) Mindez azonban méltóságos főrendek nem zárja ki, sőt ellenkezőleg felette szükségessé teszi mindazon bajok orvoslását, a melyek a választási rendszer mostani alkalmazásából erednek és én legalább azt hiszem, hogyha a közigazgatási választott tisztviselők nyugdíjképessé tétetnek, ha qualificatiójuk törvény által megszabaíik, ha az átalános tisztújitásokat követni és megelőzni szokott juristitiumok megszüntetése érdekében szintén törvényes intézkedés történik, — mi, hogy lehetséges, más alkalommal kimutattam. Ha a megyei kijelölő választmányok teljes discretionalis hatalommal járnak el, és ha végre a közigazgatási egész eljárás egy közigazgatási bíróság felállításával tetőztetik be, szerintem azonban csupáii oly ügyekre vonatkozólag — és csak ez ügyekben érzi szükségét a közönség is —• melyekben a központi kormány a legfőbb biró és fél is-egy személyben: akkor ugy hiszem, hogy a polgári szabadságnak és a politikai önkormányzatnak leginkább megfelelő választási rendszer teljesen meg is fog felelhetni azon napról-napra fokozódó, de jogos igényeknek is, melyek a közigazgai ás iránt támasztatnak. Engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy ezek után még csak pár perezre vévén igénybe becses figyelmöket, egy pár átalános megjegyzést tegyek. (Halljuk!) Az első, a mit meg kívánok jegyezni, az, hogy bármennyire méltányoljam a sok, mindenfelé ulon-utfélen hallott panaszt egyes hatósági intézkedések ellen, bármennyire tartsam szükségesnek, hogy ezen panaszok szigorúan megvizsgáltassanak és lehetőleg orvosoltassanak is, e panaszok sokasága még sem tekinthető az egész kormányzati rendszer elleni argumentumnak, nem pedig azért, mert oly országban

; melyben az élő szó és a sajtó oly