Főrendiházi napló, 1878. II. kötet • 1880. márczius 31–1881. június 1.
Ülésnapok - 1878-96
XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 47 Gromon Dezső jegyző (olvassa a ministerelnöknek a korona és jogar tudományos megvizsgálására vonatkozó átiratát). Elnök: Miután a bizottság tagjai többnyire jelen vannak, az emiitett időről és óráról ez által értesülnek, s a szertartási példányok közöltetni fognak velők. Van szerencsém bemutatni az állandó hármas bizottság három rendbeli jelentését és pedig a fiumei kikötő Zichy-molóján tervezett egyik tárház építésére felveendő kölcsönről; a keleti marhavész elleni intézkedésekről szóló 1874. évi XX. t. ez. kiegészítése és módosításáról; és a szerb fejedelemséggel kötött vasúti egyezményről szóló törvényjavaslat tárgyában, a melyeknek előzetes felolvasását szükségesnek nem tartom azért, mert ezen tárgyak már a mai napirendre ki lévén tűzve, a jelentések ugy is fel fognak olvastatni. Cziráky János gr.: Nagymélt. elnök, mélt. főrendek: Van szerencsém Majthényi Izidor b. mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a mentelmi bizottság jelentését azon kéréssel bemutatni, hogy azt, miután a főrendi ház föltételének most megfelelve van, és így újabb beható érdemleges tárgyalást alig tenne szükségessé, azonnal tárgyalás alá venni méltóztassék. Elnök: Mindenekelőtt a kir. országos és legfőbb fegyelmi bíróság megválasztott tagjai le fogják tenni az esküt. (A ház tagjai fel állanak, Károlyi Sándor gr. és Kubicza Pál leteszik az esküt.) Most következnék a mentelmi bizottság jelentése. Tisza Kálmán ministerelnök: Csak azt volnék bátor kérdezni, hogy miután tegnap kilátásba helyeztem egy interpellatióra való választ, nem méltóztanának-e a mélt. főrendek talán beleegyezni, hogy, — a mint tudom, itt talán szokás is, — a választ a napirend előtt megadhassam t {Halljuk!) Keglevich István gróf ur ő méltósága a következő interpellatiót intézte a ministerelnökhöz és a közlekedésügyi ministerhez: >Tekintve azt, hogy a kormány eddig az országos fontosságú garamvölgyi vasutat nem csak ki nem építette, hanem annak létrejöttét magán kezdeményezés utján megakadályozta, tisztelettel kérdeni a fennevezett minister urakat: 1. szándékozik e a kormány a garamvölgyi vasút kiépittetését az állani által javaslatba hozni; vagy ha nem: 2. hajlandó-e a kormány a garamvölgyi vasút kiépittetését magántársulat által engedélyezni és előmozdítani?* Méltóságos főrendiház! Mindazon indokolásokra, melyeket az átalános vasúti politikáról a mélyen tisztelt főrendi tag azon alkalommal felhozott, most már annyi idő múlva válaszolni, azt hiszem, annál kevésbé volna czélszerű, mert hiszen a vasutak körül azóta újabb intézkedések is történtek, s egyátalában a helyzet sok irányban az átalános vasúti politika terén változott ; én tehát ez alkalommal egyedül és tisztán a kormányhoz intézett kérdésekre fogok szorítkozni. A mi tehát a garamvölgyi vasutat illeti, a mint méltóztatnak tudni, ezen vasútra vonatkozólag több rendbeli tárgyalások folytak 1869-ben, majd 1870-ben, utoljára 1872-ben. Ekkor magánajánlkozók vagy vállalkozók által tett ajánlatok folytán felmerült minden tárgyalás megszüntettetelt. Azóta az újabb időben részint az egész vasútra, részint annak csak egyes részeire nézve sürgettetett a kiépítés egyrészről az interpelláló méltóságos ur által, másrészről pedig Barsmegye hatósága utján is. A vasút azon alapokon a kormány nézete szerint nem volt létesíthető, mert ezen utóbbi ajánlatoknál oly tervezetek vétettek fel, a melyeket, legalább azon alakjukban a kormány engedélyezhetöknek nem tartott, a mennyiben a vasút részint megyei házi adó utján, részint később az érdekbe belevont, a vasúttól bizonyos távolságra eső községek által, még pedig nem annyira a községek önkénytes vállalkozása, mint inkább határozat utján rájuk rótt kötelezettség folytán garantiroztatott volna. Ez az, mit a régebben történtekre nézve egész rövidséggel mondhattam. A mi különben a kormány álláspontját ezen vasúttal szemben eddig és most illeti, ez az, hogy az ország érdekében első fontosságú vasutak közé nem sorozható; bár nem tagadhatja, hogy van országos szempontból is fon-