Főrendiházi napló, 1878. II. kötet • 1880. márczius 31–1881. június 1.
Ülésnapok - 1878-95
44 XCV. ORSZÁGOS ÜLÉS. melyeket ezen törvényjavaslattól megkívánni lehet, az Adria társaság meg fog felelni: tisztelettel bátor vagyok kérni a mélt. főrendeket, méltóztassanak a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatnak a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadni, áttérünk a részletekre. Rudnyánszky József b, jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Méltóztassanak azok, a kik az imént felolvasott törvényjavaslatot mind lényegére, mind szerkezetére nézve elfogadják, ezt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A többség elfogadja s erről a képviselőház értesíttetni fog. Egy interpellatio van bejelentve. (Trefort Ágost minister belép.) Sztáray Antal gr.: Nagymélt. elnök ur, méltóságos főrendek! Már annyiszor hangoztatott és igértetett illetékes helyről, hogy a felsőház rendezésének küszöbén állunk. Hogy a felsőház mai alakjában nem állhat meg, és hogy most komoly tanácskozmány nem igen eszközölhető, ahhoz azt hiszem nem kell commentár. Van szerencsém a belügyminisler úrhoz a következő interpellátiót intézni (olvassa): »Mikor van szándéka a már legilletékesebb helyről is kilátásba helyezett és sokszor sürgetett felsőházi reform iránt a törvényjavaslatot benyújtani ?« (Helyeslés.) Elnök: A házszabályok 46. §-a értelmében ez interpellatio fel fog olvastatni s a ministerelnök ur arra vagy azonnal felelhet, vagy pedig az közöltetik vele. Gromon Dezső jegyző (olvassa az interpellátiót). Tisza Kálmán ministerelnök: Ha a mélt. főrendiház megengedi, egy pár szóval talán most is lehetnék szerencsés válaszolni. (Halljuk!) Azt mindenki tudja, azt hiszem, hogy a főrendiháznak vagy a felsőháznak új rendezése egyike azon reformoknak, a melyeket Magyarországon már régi idő óta mindenki óhajt és sürget; de talán azzal sem mondok újságot, ha azt mondom, hogy felsőház helyes rendezésének kérdése e világon mindenütt a legnehezebben megoldható kérdések egyike. (Ugy van!) Nálunk Magyarországon főleg hazánk nemzetiségi viszonyai közt még egy oly szempont is jön hozzá, hogy nehezítse a megoldást, a mely másutt nem létezik, ily viszonyok közt határidőt, határnapot mondani, a melyben a rendezés iránti javaslatot szándékozom előterjeszteni, részemről, azt tartom, nem lehet. (Helyeslés.) Én foglalkoztam, foglalkozom ezen kérdéssel, kapcsolatosan más kérdéseivel az ország rendezése reformjának, de hogy mikor leszek képes azt benyújtani, az iránt Ígéretet nem tehetek. (Helyeslés.) Elnök: A házszabályok azt mondják: interpellátiót bármely ministerhez a ház minden tagja szabadon intézhet, az interpellatióra az illető minister azonnal vagy később válaszol s a válasz lényege jegyzőkönyvbe vétetik, az interpellatióra adott válaszra az interpelláló tehet észrevételt. Méltóztatik a t. interpelláló ur a választ tudomásul venni ? Sztáray Antal gr.: A választ tudomásul veszem. Elnök: A főrendiház a ministerelnök ur válaszát tudomásul veszi. Tisza Kálmán ministerelnök: Egyúttal legyen szabad a nagymélt. elnök urnak és a mélt. főrendeknek bejelentenem, hogy a legközelebbi ülésben szándékozom felelni egy interpellatióra, melyet Keglevich István gr. ő méltósága már régebben intézett hozzám és a közlekedési minister úrhoz. Elnök: A ministerelnök ur a legközelebbi ülésben fog Keglevich István gr. ő [méltósága interpellatiójára felelni. A mai ülésnek egyéb tárgya nem lévén, méltóztassék még a jegyzőkönyvet meghallgatni. Mielőtt azonban a jegyzőköny hitelesíttetnék, kötelességem egy nyilatkozatot tenni. (Halljuk!) Figyelmeztetést vettem épen most, hogy Sztáray Antal gr. interpellatiójának indokolását azon nyilatkozattal kisérte, hogy a ház jelen helyzetében komolyan tanácskozni nem lehet. E szavak a zajban elkerülték figyelmemet, de miután hitelesen értesültem több oldalról, hogy e szavak csakugyan mondattak a gróf ur által, a ház méltóságának érdekében tiltakozom e nyilatkozat ellen, (Élénk helyeslés.) mert azt mindenki