Főrendiházi napló, 1878. II. kötet • 1880. márczius 31–1881. június 1.

Ülésnapok - 1878-91

XCI. OESZAGOS ÜLÉS. 9 azon indokokat, melyek a kormányt a most felolvasott, valamint a többi három törvényjavaslat előterjesztésére birták. (Halljuk!) Az első törvényjavaslat, a 105-ik számú, szól Szeged város újjáépítésének keresztülviteléről és az erre szükséges költségek viseléséről. Az első §-ban elő vannak sorolva azon építkezések és munkálatok, melyek e czél elérésére teljesitendök. Ezen munkálatok közül az első kettőnek, t. i. a tiszai rakpart és a tiszai állandó hidnak költségeit az állam viseli, a többi építmények költségei pedig a várost fogják terhelni. Hogy a város ezen költségek viselésére képes legyen, 5 millió frtnyi kölcsön adatik a város rendelkezésére, miről a másik törvényjavaslat szól, a mely kölcsön kamatait és törlesztését a város fogja viselni. Erre nézve minden félreértés elkerülése végett megjegyzem, hogy az építendő körutak és sugárutak nem annyira a város szépítése, mint inkább a városnak árviz elleni biztosítása szempontjából létesíttetnek, mert czélszerűbbnek mutatkozik egyes utakat feltölteni és különösen a belső körutat oly magasságra emelni, hogy a város nagyobb árvíz ellen is védve legyen, mint a város egész niveauját felemelni, a mi sokkal nagyobb költséggel járna. Azon körülményre is fel kívánom hívni a mélt. főrendek figyelmét, hogy a létesitendő építmények közt előfordul egy laktanya a közös hadsereg részére. Méltóztatnak emlékezni, hogy a delegatióban folyt tárgyalások alkalmával a laktanyára felvett közös költségek a delegatiók által töröltettek. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy Szeged ne legyen kitéve azon veszélynek, hogy a katonaság ott nem lévén elhelyezhető — minthogy a vár a város rendelkezésére bocsáttatott — a katonaság más helyre tétessék át, mi által Szeged nagy kárt szenvedne; de katonai szempontból sem kívánatos, hogy ezen központ katonaság nélkül hagyassák. Más módot kellett tehát megkísérelni a laktanya építésére s ez az oka annak, hogy az eredetileg kisebbre tervezett kölcsön magasabbra emeltetett, hogy a város annak segélyével a laktanyát is felépíthesse. Ezen terheltetést a város annál is inkább elbírja, mert a tavaly megalkotott beszállásolási törvény értelmében a FŐRENDI NAPLÓ 1878—81. II. KÖTET. katonaság után fizetendő lakbér és fekvőbér fejében oly összegre számithatni, melyből a laktanya építésének költsége is kikerül. Ezért látszott helyesnek, hogy ezen költség is befoglaltassák az átalános építkezési tervbe. Felhatalmazást nyer a kormány e törvényjavaslat által még arra, hogy a Szegeden elhelyezendő állami hivatalok számára szükséges épületeket felépíttesse. Ezek azonban csak azon összeg erejéig létesíthetők — a mint az 5. §-ban kimondatik — hogy azon összeg törlesztési járuléka és kamatai megfeleljenek azon összegnek, mely lakbér czímén 1878-ban fizettetett. Ez lényeges tartalma a 105. számú törvényjavaslatnak. A második, a 106. számú törvényjavaslat intézkedik arról, hogy azon munkálatok, melyek Szeged biztosítására tétettek és a töltések, melyek a városnak az árviz ellen megvédése czéljából emeltettek, s a melyek az 1879. XXV. t. ez. értelmében létesíttettek, mely t. ez. felhatalmazta kormányt, mindazon intézkedések megtételére, melyek Szegedet a további árvizek ellen megóvhatják, hogy az ezen intézkedésekre szükséges költségeket az összes ministerium által megállapítandó összeg erejéig tegye folyóvá és azokat számolja el az 1879. költségvetésben. Ezen költségek Szegednek megadatván, ama törvény felhatalmazása alapján ezen törvényjavaslatban azon intézkedés czéloztatik, hogy ezen költségek megtérítéséről az állam mondjon le és különösen ezen költségeknek, melyek Szeged városának az árvizek ellen biztosítására szolgálnak, az állam részére leendő visszafizetése ne követeltessék. Ezen költségek végösszege még ma pontosan meg nem állapitható, mert azok felszámítása még ma is munkálatban van, de mégis az indokolásban, mely a törvényjavaslathoz mellékelve van, azok megközelítő összege fel van véve. A törvényjavaslat 2. §-a szerint, Szeged városa nem lévén azon helyzetben, hogy a közigazgatási költségeket fedezhesse, ezen közigazgatási költségek az állam által fedezendők. Ezen költségek az 1879. év végéig '«'69,042 írtra mennek, s ezen összeg visszatérítése e törvényjavaslat elfogadása esetében a törvényhatóság? 2