Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-80

LXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 38 í ben a fényűzési törvény eltörlésénél örömmel tapasztaltuk. Nagyméltóságú elnök ur. mélt. főrendek! Szerény nézetem jsszerint bármiként oldassék meg Bosznia és Herczegovina közigazgatásának szerencsétlen kérdése, az által az 1867 : XII. t. ez. okvetlenül alteráltatní fog, mert ily esetet előre nem látott, arról nem gondoskodott. Ezen alteratiót azonban sokkal kisebb mértékben tartanám veszélyesnek, ha Bosznia és Herczegovina közigazgatását a közös ministerium a delegatio mellőzésével a parlamenti ellenőrzés direct befolyása mellett gyakorolná, mintha a delegatio belügyi kérdések megoldási jogával ruháztatnék fel. Ez vészes következményű lehetne alkotmányunkra nézve; épen azért, mert e törvény által alkotmányunk egyik alapelvét fenyegetve látom, minden biztosíték nélkül vájjon fogja-e és miként oly sok ügygyel-bajjal megteremtett alkotmányunk a megrázkódást birni s mert a t. hármas bizottságnak a törvényjavaslat 2. §-ban talált megnyugvásában nem osztozom: a törvényjavaslatot el nem fogadom. Vécsey József báró: Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! Röviden csak azt kívánom jelezni, hogy részemről én sem szavazom meg a törvényjavaslatot. Sajátságos, hogy ez ügy felett a közvélemény és a törvényhozó testületek nem bírják magukat megnyugtatni, holott egy bevégzett ténynyel szemközt a vita sok részben a meddőség szinét viseli, és én ugy hiszem, hogy azon végzetes események felett, melyek a monarchiát 1849-ben, 1859-ben és 1866-ban érték, sokkal könnyebben és hamarább megnyugodott a közvélemény, mintsem ezen ügy felett, mely sokak állítása szerint igen üdvös és előnyös volt a monarchiára nézve. Ennek okát én másban nem találhatom, mint abban, hogy az egész ügy kivitele nem felelt meg a közönség várakozásának; sőt némely részletet tekintve, e diadal oly hiányokat látszott felfedezni a közönség előtt, hogy lehetetlen volt, hogy kebelünket el ne töltse a diadal mámora közben azon félelem, hogy komolyabb nehézségek esetén ily intézkedések és ily vezetés mellett a monarchia nem igen érezheti magát biztosságban. Most ezen tényleges terhek és aggodalmak után ismét egy alkotmányos kérdés zaklatja fel a politikusok nézeteit, a mennyiben e törvényjavaslat csakugyan lényeges változásokat involvál, bárhogy tekintsük, és ez is meglepő előttem, mert tudjuk, hogy midőn e boszniai és herezegovinai ügy kezdetett és keresztül vitetett, a monarchiának ugy innenső, mint túlsó felében csaknem kivétel nélkül mindazon államférfiak és politikai csoportok működtek, melyek az 1867-iki kiegyezést létre hozták. A kik tehát azon körülményeket ismerhették és különösen gondosan kerülendők lettek volna mindazon bonyodalmakat, melyek az 1867-iki mű életrevalóságát kétségessé tehetik. Mert az bizonyos, hogy serami sem vethet rosszabb világot valamely államiogi intézményre, mint azon körülmény, ha a monarchiának önvédelmére, vagy saját hasznára czélzó erő kifejtésére nem nyújt törvényes formai nyugodtságat. Oly törvény szerintem nem volna fenntartható, a mely meggátolhatná a monarchiát abban, hogy erejét esetleg kifejthesse és érdekeit külállamokkal szemben biztosítsa. Én, ki eddig ragaszkodtam az 1867-iki törvényhez, és az azon alapult állami rendszerhez, a legnagyobb sajnálattal constatálorn, hogy vezénylő államférfiaink elébb nem gondoskodtak erről, és hogy a jelen törvényjavaslattal akarnak segíteni a dolgon és ugy elintézni a kérdést, hogy miután ezen eljárásunknak, foglalásunknak — vagy akárminek nevezzük — sem a módját, sem a jövőjét, sem a tartalmát meghatározni nem lehet, tehát folyamodnak az 1867. kiegyezés szelleméhez és azt minden további indokolás nélkül vélik odamagyarázhatni, hogy egy complicált országlási rendszer állapittatik meg a hol egy részt a delegatio, másrészt azután a közös ministertanács intézkedik. Ezt én jónak nem tarthatom, ennélfogva röviden azt nyilatkoztatom ki, hogy óhajtanám, hogy e részben helyesebb intézkedés történjék, a mely a közönséget jobban megnyugtatja, még pedig ugy, ha kell, hogy a monarchia [érdekei a Balkán félszigeten, a mely, bárhogy veszszük is a dolgot, minket minden esetre közelebbről érdekel, mondom, hogy a monarchia érdekai a Balkán félszigeten erős eszközökkel biztosíttassanak ugy, hogy megnyugvást lelhessen a közönség az ott