Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-74
LXX1V. ORSZÁGOS ÜLÉS. Ííö7 dektől, ha ennek indokolásával talán szerénytelenül hosszasan venném igénybe türelmüket azon megye érdekében, a melynek lakója vagyok. Súlyosan nehezednek azon terhek Magyarország minden lakójára, melyeket az állam elvállalni volt kénytelen, hogy az országos vasut-hálózatot, vagy annak legalább egy részét kiépíthesse. A legsúlyosabban érzik ezeket a terheket azon vidékek lakói, a melyek vasutat nem nyertek, az új vasutak megnyitása után ezen új forrásokból rohamosan árasztatott el a piacz nagy terménymennyiségekkel, melyek az árakat leszállították. Ezen árcsökkenést azon termelök könynyen eltűrhették, a kik a vasúi mentén laknak, terményeiket olcsóbban szállíthatták s még mindig többet kaptak, mint előbb, sőt azon terményeket is értékesíthették, a melyek az előtt egyátaíában nem voltak értékesíthetők. Kétszeresen voltak azonban megróva azon vidékek lakói, a melyek az árcsökkenést is, — lucrum cessans — az új adókat is kénytelenek voltak viselni. Ily helyzetben volt az ország azon része, mely északnyugoti határaink és az Ipoly közt fekszik. Számos éven keresztül ily helyzetben volt s van Bars még ma is, a melynek nevében most itt felszólalni szerencsés vagyok. Sokkal fájdalmasabban érte ez Barsmegyének adófizetőit annálinkább, mert ők fizetik az országban a legnagyobb adót. Midőn ott a régi kataszteri felvételek készültek, a Morva- és Csehországból betódult becslök előtt amaz országokban tapasztalt állandó termési átlagok és kedvező értékesithetési viszonyok lebegtek. Ennek következménye meg az, hogy Barsmegye termékenyebb vidékein azon időknek tiszta jövedelme, a melyekben a fa értékesithetlensége miatt vágási turnus egyátaíában nincs behozva, 1 frt 20 krra, a szántóföldé 9 frtra, a rété 10.5 frtra van téve, pedig ma alig lehet 7 frt haszonbért kapni. Ily viszonyok közt a megye igen kedvezőtlen helyzetben van az adófizetési arányok tekintetében; csakis a sinút létesítésétől várhattunk helyzetünkben javulást. Első sorban a garamvölgyi vasút lebegett szemeink előtt és annak létesítésére irányoztuk törekvéseinket. A rég tervezett garamvölgyi vasutvonalat a szakértő közvélemény helyeselte, a kormány is pártolta 20 évvel ezelőtt. Mert hiszen, midőn más tér hiányában a gazdasági egyletben í 861-ben megindítottuk a mozgalmat ezen vasút létesítése érdekében, a kormány ott jelen volt küldöttje is pártolta az eszmét. Nem akarom kutatni, miért nem létesült akkor ezen vonal: elég a dologhoz annyi, hogy nemcsak hogy nem létesült, hanem a kormány csakhamar elejtette azon vonal kiépítésének eszméjét is, mert hiszen terveztettek és építtettek ma vasutak jobbra, balra, csak ezen vasút nem építtetett ki. Építtetett és nemsokára államivá tétetett a losonczi vasút, terveztetett és garantia mellett engedélyeztetett az úgynevezett ész ak-uyu* gáti vasút, és csak a sors különös szeszélyének tulaj donitható, hogy ezen vasút nem építtetett ki, mert hiszen az engedély törvénybe is lett igtatva. Csupán azon vonal nem épült, a melyet Magyarország fővonalai legfontosabbikának tartottam akkor is és tartok ma is. Legfontosabbikának tartom azért, mert az kiegészítő részét képezné azon vonalnak, melyet ha akkor, midőn még tabula rasa volt közlekedésügyünk terén, vonalaink hálózata rendszeresen terveztetik, az államnak első sorban kellett volna kiépítenie, mint a mely hivatva van keleti forgalmat az ország egész szélességén és a fővároson átvezetve, az északi országokba és a tengerhez szállítani, Salonichit Hamburggal összekötvén a legrövidebb vonalon. Csak két vonal által lett volna ez elérhető. Az egyik a belgrád-eszék-sz.-fehérvár-szőnyérsekujvár-nyitra-trencsén-troppaui vonal; a másik a belgrád-szeged-pest-esztergom-lévaruttka-oderbergi vonal. Az utóbbi mellett szól azon két körülmény, hogy kevesebb vízválasztó hegységen megy át és a fővároson vezeti keresztül mind a hazai, mind a külföldi forgalmat. Ezek voltak nézeteim, melyek alapján reméltük, hogy a vasút mint állami vonal fog építtetni. Midőn ezen reményünk meghiúsult, a magán tevékenység terére léptünk. A szükséges előmunkálatok meglehetős nagy költséggel megtétettek, s az előmunkálatok megtétele után válalkozó társulatot is találtunk és kértük a kormányt az építési engedély megadására. k%
