Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-72
LXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 351 tandő, hogy a törvényhozás részéről könnyítések nyújtassanak arra, hogy ezen gyárak ne csak fejlődhessenek, hanem egyszersmind más, akár ugyanazon monarchiához tartozó, akár a külállamokban fennálló ilyeu gyárakkal a concurrentiát hatályosan megállhassák. E részben, megvallom, a törvényjavaslatban látok hiányokat, melyek onnan erednek, mivel természetesen ellenőrzést kell gyakorolni, és itt ugyanazon kellemetlenségek és zaklatások fognak felmerülni, melyek a szeszfőzdéknél most is tapasztalhatók és melyek a kisebb birtokosoknak ezen ipar ágára nem kedvező befolyást gyakorolnak. Nem hiszem, hogy ezen hiányokon könynyen segíteni lehetne. De egyet bátor vagyok kijelenteni, s ez az, hogy tekintettel a részletes intézkedésekben foglalt szabványokra, igen félek attól, hogy számtalan visszaélésre, vesztegetésekre és csempészetekre fog alkalom szolgáltatni, a melyeknek hogy miként lehessen elejét venni, arra nézve én magam képtelen vagyok mást javasolni, mint a mi ezen törvényjavaslatban foglaltatik. De mivel okvetetlenül szükséges, hogy ezen jövedelmi forrás megnyittassák, a valósággal meg kell alkudni, ha t. i. tapasztaltabb és avatottabb államférfiak nem képesek más intézkedéseket javasolni, a melyek mellett az ipar virágzóvá tétetnék, de egyúttal a pénzügyi tekintetek is megóvatnának és a visszaélések meggátoltatnának. Minthogy azonban más mód nem létezik, mint a mely a törvényjavaslatban foglaltatik, természetesen abban meg kell nyugodnom; de az előadottakra utalni mégis bátor voltam. Kemény Gábor b. föídmívelés-, ipar- és kereskedelmi nimister: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Ha a méltóságos főrendek megengedni méltóztatnak, minthogy a pénzügyminister ur maga akadályozva van ezen törvényjavaslatot védeni, bátor leszek én egy pár szóval igazolni ezen törvényjavaslat előterjesztését, mely egy új adónem behozataláról és egy'meglévő vámtételnek emeléséről szól. Eltérve ugyanis azon úttól, melyet 10 éven át a törvényhozás követett, most egy új indirect, egy új fogyasztási adóról van szó, mert folyvást és mindig csak a barázdát és barázdát terhelni sine fine csaknem lehetetlenné vált; holott vannak oly productumok és használati czikkek, melyek az adót még jól elbírják. Ezek közé tartozik a petróleum fogyasztása. A megadóztatásnak mindenesetre egyik leghelyesebb neme az, hogy mindenki annyi adót fizessen, a mennyi az ő fogyasztása arányának megfelel. És ez áll a petróleum-vámról és adóról is. Hanem midőn ezen adó behozatala szóba jött, akkor rögtön előállott azon kérdés; hogy olyanok-e ezen intézkedések, melyek a mi, ha nem is jelentékeny, de meglévő petróleum-iparunkat — és Erdélyben nem épen jelentéktelen a petroleum-finomitási ipar — lehetetlenné nem teszik-e ? Gondos számitások történtek azon tekintetben, hogy t. i. mennyi fizettetik a nyers petróleum egy mázsájáért vámtételként ? számításba vétetett az, hogy a nyers petróleumból körülbelül 50°/° tiszta petróleum nyeretik; összehasonlittatott, hogy mi terheli a külföldről behozott petróleumot és összehasonlittatván, hogy jövőre mi lesz felemelendő vám : azon eredményre jutottunk, hogy ha 7 frt adó — nem aranyban hanem papírban — fizettetik a finomított kőolaj után, míg a külföldről behozott petróleum 8 frtot fizet aranyban, akkor finomító gyárainknak kedvezőbb állásuk lesz ezentúl, a behozott tiszta petróleummal szemben, ha csak 17%-kal számítjuk is az arany agiot, és annál kedvezőbb, ha i8°A>-ot fog elérni. Ily számitások alapján a kormány figyelemmel volt azon iparágra, mely Brassómegyében és Csíkmegyében nem épen jelentéktelen polczra emelkedett. Természetesen minden új adónem behozatala, akár direct, akár indirect legyen, bizonyos nehézségekkel jár az alkalmazásban és a mint Cziráky János gr. ő nagyméltósága is megemlítette, e részben némileg vexatorius eljárás is merülhet fel. Én e tekintetben a törvényjavaslat részleteibe bocsátkozni nem kívánok, de azt hiszem, hogy minden törvény a végrehajtás által válhatik valóban vesatoriussá, vagy nyújthat könyebbségeket és a pénzűgyminister kétségen kívül minden lehető és a törvény czélzatát nem veszélyeztető könnyítéseket meg fog tenni a
