Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-68

LXVlil. ORSZÁGOS ÜLÉS. 331 sitása nyújt legnagyobb biztosságot. Ez állandósítás annyival is inkább szükséges, mert sem más ország nem lépne oly könnyen szövetségbe azzal az országgal, a melynek hadi szervezete ingadozó, sem kellő biztosítékot nem nyújtana megtámadtatások ellenében, sőt ellenkezőleg minduntalan könnyen befolyásolhatóvá, más hatalmak intézkedéseitől függővé tétetnék ez által az ország állapota. És én e részben egy pillanatig sem habozom kijelenteni, és ez csak benső meggyőződésem, hogy miután egész Európában és majdnem minden alkotmányos országban egyszer mindenkorra meg van állapítva az állandósított szervezet és létszám, én azt évekhez nem kötném, nehogy különösen felmondások és befolyásolások által mintegy ingadozóvá tétethessék az ország védelme. De különben kérem, ne tagadjuk el, van e tekintetben az országnak egy mindenkor mindig óvalommal gyakorlandő joga, amelynél fogva a hadseregi jutaléknak megajánlását minden évben, ha szükséges, kezében tarthatja, van még módja ezen kivül befolyást gyakorolni erre a szükséges pénzbeli segélyezések megszavazása vagy megtagadása által, a mely megtagadáshoz — óvjon meg az ily idők bekövetkezésétől az isteni gondviselés, ily eset csak alkotmányellenes törekvések következtében állhat be — de méltóztassanak megbocsátani, minden országban az ilyen csak a legnagyobb, égető, elkerülhetetlen szükség esetében foganatosítandó eszközhöz csak vajmi ritka esetben kell folyamodni. Ez az, mondom, a mi engem arra bír, hogy én részemről egész készséggel elfogadjam azt, hogy a létszám, a mint eddig létezett, ugy ezután is megállapítva legyen 10 évre, szóval én részemről a törvényjavaslatnak; a maga lényegében való elfogadását ajánljam. A részletek a lényeggel oly összefüggésben vannak és egymásba foglalvák, hogy azokat egymástól elkülöníteni nem lehet. De méltóztassanak megengedni, hogy még egy megjegyzést tegyek. {Halljuk!) Felhozatott itt egy t. barátom által az, hogy hát egy magyar hadseregnek külön megállapítása némileg a törvényből is következtethető volna. Megfelelt már erre t. barátom a tábornok-államtitkár, a midőn igen helyesen a pragmatica sanctióból következtetőleg, a mely t. i. azon elvet állapítja meg, hogy elválasztathatlanul és szétbonthatlanul egyesítve maradjon a közös birodalom, húz következtetéseket, a mely következtetések a legpraegnánsabb kifejezésüket találják ugyancsak az 1867: XII. t. cz.-ben, a mely t. czikket én szint olyannak tekintem, hogy mivel oly idők után keletkezett, a mely időkben történtekről — nem követve igen t. fiatal barátomat — nem akarom fellebbentem azt a fátyolt, a mely azokat fedi, megállandósitván a békét és egyetértést a nemzet és a korona közt. Mondom e törvényt részemről olyannak kell tekintenem, mely sarkalatos és in perpetuam pacem hozatott. Én a törvény 11. §-ából azt olvasom ki, hogy >ő Felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, a mi az egész hadseregnek és igy a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének, i egységes vezényletére és belszervezetére vonat; kőzik, ő Felsége által intézendőknek ismeretetik el«. Mindazt tehát, a mi az egész hadseregnek és a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének egységes vezérlete és belszervezetére vonatkozik, ő Felsége által intézendőnek ismertetik el. Ezen régi időkben is mindig kegyeletben tartott kizárólag fenntartatott királyi felségjogot itt megerősítve, újból alkotmányos módon biztosítva és fenntartva látom. Bábeli zavar támadna, ha a vezérlet külön intézkedései ugyanazon testületben léteznének, a mely testületet, méltóztassanak megengedni, hogy magasztos önfeláldozást, önmegtagadás! és rendithetlen szivos kitartást igénylő hivatásának megfelelhessen, csak egy szellem lelkesíthet s e szellem a Felség, a haza iránti tántorithatlan hűség és ragaszkodás szétbonthatlan kapcsolatában gyökerezik. (Zajos helyeslés.) Aggasztó körülményeket tehát nem látok. Csak is akkor támadnának ilyenek, ha a hadsereg kiegészítő alkatelemei némileg ellentétbe helyeztetnének egymással; (Helyeslés.) ha a hadseregben azon szellem támadna, hogy okoskodni és raisonirozni kell; ha azon szellem I támadna, hogy a hadsereg nem az országnak 42*