Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-64

LXIV. ORSZkCrOS, ÜLÉS. 311 gyár állampolgárságot*, a szakaszok tehát mindenütt egyformán kezdődnek. A 4. §-ban ellenben >a magyar állampolgárságot* szavak a szakasz végén állnak. Ez megzavarja az értelmet és grammatikai szempontból is hibás. Én tehát bátor vagyok ajánlani, hogy a 4. §. igy szövegeztessék: >Törvényesités által megszerzik a magyar állampolgárságot a magyar állampolgárnak külföldi nőtől született törvénytelen gyermekei«. (Helyeslés.) Cziráky János gr.: Én azt hiszem, hogy a 4. §. azért szerkesztetett igy, hogy: a magyar állampolgárságot* és >a magyar állampolgárnak* kifejezések ne ismétejtessenek közvetlenül egymás után. Hogy ezen ismétlés elkerültessék, lehetne Szatmármegye igen t. püspökének indítványát ekkép módosítani : >Törvényesités által a magyar állampolgárságot megszerzik síb< Mesznil Viktor b.: Pártolom Szatmármegye igen t. püspökének indítványát. (Felkiáltások : El fogadjuk!) Elnök: Ennélfogva Szatmármegye érdemes püspökének indítványa elfogadtatott. Rudnyánszky József b» Jegyző (olvassa az 5—13. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 14. %-t). A hármas bizottságnak a 14. §-ra a következő észrevétele van: (Olvassa.) >Az állampolgári kötelékbe, a 14. §-ban előirt állampolgári eskü (fogadalom) letétele által való belépés a honosított részéről az első legfontosabb cselekmény. A cselekmény fontossága s az abból folyó ünnepélyesség kívánatossá teszi, hogy az esküminta is ehhez mérten szerkesztessék. Ennélfogva szükségesnek mutatkozik, hogy a Felség nevére való hivatkozás az ünnepélyesebb alkalmakkor szokásos módon történjék. Tisztelettel javaslatba hozatik tehát, hogy a 14. §. második bekezdésében >ő Felségéhez Magyarország apostoli királyához« helyett: >ő császári és királyi Felségéhez Magyarország apostoli királyához< kifejezés tétessék.* (Helyeslés.) Elnök: Van e valakinek észrevétele a bizottság javaslata ellenében? (Elfogadjuk!) Ha üínes, akkor a máit. főrendek elfogadják a bizottság javaslatát. Rudnyánszky József b. jegyző' (olvassa a 15 — 29. §§-«£, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 30 %-t). A hármas bizottságnak ezen szakaszra nézve a következő észrevétele van: (Olvassa.) »Az eredetileg benyújtott törvényjavaslat azon §-a, melyre a 30. §. második sorában előforduló »is< szó, vonatkozik, egészen elhagyatott. Javasoltatik tehát, hogy a fennebbi §-ból az >is« szó mint értelemzavaró, kihagyassék.< Pauler Tivadar igazságügyniinister: Az eredeti törvényjavaslat azon szakasza, melyre az >is< szó vonatkozik, azon rendelkezést tartalmazta, hogy a ki a hatóság által a visszajövetelre idéztetik és nem jön vissza, szintén elveszti az állampolgárságot. Ezen szakasz kihagyatott, minthogy külföldön lévőket a hivatalos lap olvasására kötelezni és azzal ily fontos jogkövetkezményeket összekapcsolni nem lehet. (Helyeslés.) Elnök: A 30. §-ban tehát az >is* sző mint felesleges, kihagyatik. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a 31—41. %%-a.t. melyek észrevétel nélkül elfogadtatván olvassa a 48. %-t). A hármas bizottságnak ezen szakaszra a következő észrevétele van.- (Olvasta.) >A törvényjavaslatban azon helyeken, hol a horvát-szlavón határvidékre történik hivatkozás, mindenütt >borvát-szlavon határvidéki kifejezés használtatik. Az egyöntetűség szempontjából ennélfogva inditványoztatik, hogy a 48. §. 2-ik bekezdésének 4-ik sorában »horvát* helyett > horvát-szlavón* kifejezés tétessék.* (Felk-iá'fások : Elf •gadjuk.') Elnök: Ha nincs észrevétel, a hármas bizottság javaslata elfogadtatik. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a 49. és 50. %%-at). Elnök: Van-e valaki, a ki szót kíván emelni? Ha nincs, méltóztassanak azok, a kik az imént felolvasott törvényjavaslatot mind elvére és lényegére, mind pedig részleteire nézve elfogadják, ezt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A mélt. főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben elfogadják s e kioi a