Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-62

300 LXIÍ, ORSZÁGOS ÜLÉS. bemutatott részvények utólagos beváltásáról szóló törvényjavaslatok tárgyában; végül a képviselőháznak az 1877. évi zárszámadásokra vonatkozó határozatai iránt. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa az 7677. évi zárszámadásokra vonatkozó jelentést). Elnök: Ki fog nyomatni és a méltóságos főrendek közt kiosztatik, érdemleges tárgyalása pedig, ugy hiszem, hogy a házszabályok értel­mében szombatra, f. hó 8-ára lenne kitűzhető, (Helyeslés) és ugyanakkor fog tárgyaltatni a gazdasági bizottságnak imént felolvasott jelen­tése is, valamint, ha addig elkészül, a mentelmi bizottság jelentése is, mely bizottság tagjait, minthogy a tárgy sürgős, annak minél elébb elintézésére kérem. Méltóztassék felolvasni a törvényszék átiratát. Gromon Dezső jegyző (olvassa az átiratot). Elnök: Ki fog nyomatni és a mélt. főren­dek közt kiosztatni, s ha a bizottság jelentése elkészül, a szombati ülés napirendjére tűzetik ki. Minekelőtte a napirendre áttérnénk, a pénz­ügyminister ur kivan előterjesztést tenni. (Halljuk!) Szapáry Gyula gr. pénzügyinmister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Az 1877: IX. t. ez. azt rendeli, hogy a hitel­műveletek végrehajtásáról a törvényhozásnak jelentés tétessék. Ezen törvény ugyancsak egyes hitelműveletek végrehajtásáról szól, de szük­séges, hogy a törvényhozásnak tudomása legyen az összes hitelműveleteknek miképen történt lebonyolításáról, melyre 1879-ben felhatalmazást nyertem. Ennek azonban nem felelhetek meg mélt. főrendek, azért, mert bár a lebonyolítás eszközöltetett, de az elszámolások még nem történtek meg, s igy azon végjelentést, mely erre vonatkozik, s mely a törvénybe beczik­kelyeztetni fog, csak akkor nyújthatom be, ha az 1879. évi zárszámadások előterjeszthetők lesznek. Minthogy pedig nagyfontosságú hitelműve­leteket bizott rám a törvényhozás, kötelességem­nek tartottam e jelentést benyújtani, mely az aranyjáradékok kibocsátásáról és értékesítéséről, valamint a kincstári utalványoknak most már megtörtént beváltásáról szól, azon kéréssel, méltóztassék annak kinyomatását és kiosztását elrendelni. Elnök: Felolvasottnak vétetik, miután úgyis kinyomatik és kiosztatik. Következik a volt magyar keleti vasut­társulat részvényeinek beváltására kitűzött határ­idő lejárta után bemutatott részvények utólagos beváltásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rudnyánszky József b, jegyző (olvassa a törvényjavaslatot és az indokolást). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a törvényjavaslat ellen átalánosságban? (Felkiál­tások: Elfogadjuk!) Ha nincs észrevétel, hatá­rozatul kimondom, hogy a mélt. főrendek e tör­vényjavaslatot átalánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadják. Méltóztassék ponton­ként felolvasni. Rudnyánszky József b. jegyző (szaka­szonként olvassa, a törvényjavaslatot). Elnök : Ha nincs, a ki szólni kivan, mél­tóztassanak fölállani azok, kik a törvényjavas­latot ugy lényegére, mint szerkezetére nézve elfogadják. (Megtörténik.) A mélt. főrendek a törvényjavaslatot elfogadják s erről a képviselő­házat értesíttetni rendelik. Következik a budapesti sugárúton, a nagy körúton és annak három bárány-utezai kiága­zásán az 1881. évi június hó 10. napján túl 1891. évi június hó 10. napjáig emelendő épít­mények adómentességéről szóló törvényjavaslat. Gromon Dezső jegyző (olvassa a törvény­javaslatot és a ministeri indokolást). Cziráky János gr.: Nagymélt. elnök, mélt. főrendek! Részemről teljesen tudom méltányolni azon indokokat, melyek a törvényhozást az 1870. évben vezérelték arra, hogy a kezde­ményezett sugárútnak kiépítése tekintetéből a városnak fejlődése és annak más európai váro­sokkal egy színvonalra leendő helyezése elő­mozdittassék és e részben annak könnyebbség nyújtassák. Ez akkor tájban annyival is inkább szükséges volt, mert, miként köztudomású dolog, erre az idő kedvező volt, minthogy a főváros­ban lakhelyi házak szűkében voltunk, s a lak­bérek túlságosan fel voltak csigázva, és a mellett részben még a czélnak megfelelő lakhelyek is hiányzottak. De a város szépítésének szempont­jából is indokoltnak látszott a 15 évi adó­mentesség kedvezménye. Nem tagadható azon­ban, hogy e kedvezmény mindenesetre azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom