Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-51

«54 LI. ORSZÁGOS ÜLÉS. törvény alapján behajtandó pénzbüntetésekből befolyt összegek Vs részben az illető községi alap, /5 részben a képezendő országos erdei alap javára fordíttatnak*, mi pedig felveszszük a szövegbe a kárnak pótlását is, minthogy ez igazságosnak és méltányosnak látszik. {Helyeslés) Nyáry Jenő b. jegyző {végig olvassa a jegyzökönyvet). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesitve van. Az elfogadott törvényjavaslatok nyomban átvitetnek a képviselőházhoz, és ezért Nyáry Jenő b. jegyző urat ma felmentjük a jegyző­könyv vitele alól és megbízzuk ezzel Pallavicini Ede őrgr. jegyző urat, a szólok neveit pedig Zichy F. Lajos jegyző ur fogja jegyezni. A szólás során Károlyi Sándor gr. követ­kezik. Károlyi Sándor gr.: A tegnap beadott módositványom ellen felhozott észrevételekre van szerencsém a következő megjegyzéseket előadni. Ő nagyméltósága a t. pénzügyminister ur azt méltóztatott mondani, hogy nehéz össze­egyeztetni a hiteltelekkönyv térfogatát az ártéri telekkönyvvel, és e miatt azt kívánja, hogy maradjon el azon tehernek általam javaslatba hozott kitüntetése, a mely teher az ártéri bir­tokot a jelen törvény szerint éri. Én azt hiszem, hogy az ő exciája által említett nehézség nem oly nagy; mert az ártéri birtokos nevét, birto­kának holdszámát és a járulék összegét eddig is és a jelen törvény rendelkezése szerint ezután is ki kell tüntetni az adóhivatalnál, hogy az adóhivatal ennek alapján a társulati kölcsön­járulékot és a társulati kirovást behajthassa. Ha tehát a törvény 6. §-a azt rendeli, hogy ezen kimutatások egész tüzetességgel készíttes­senek el és nyújtassanak be az adóhivatalhoz, ezen kimutatásokat egyúttal be lehet nyújtani a telekkönyvi hivatalhoz is. Különösen kiemelendőnek tartom azon kö­rülményt, hogy a jelen törvényjavaslat 6. §-a által kívánt kimutatás maga oly terjedelmes munka, hogy már ezen kimutatás következtében, némely társulatnál egy vagy bizonyára félév is eltelik, míg a kölcsönben részesülhet; mert >ezen kimutatásnak oly módon szerkesztése, mint a 6. §. egyik pontja kívánja, igen nehéz mun­kát okoz. Ha tehát ily alapos munka rendelte­tik el a 6. §. által, akkor azt hiszem, hogy ez a telekkönyveknél is fel lenne használható.. Azt méltóztatik mondani, hogy az adókönyv kimutatása teljesen elég a venni, de különösen a hitelezni kivánó tájékoztatására az iránt,, vájjon társulati kirovás vagy társulati kölcsön­járulék terheli-e a zálogképen nyújtandó objec­tumot vagy sem, ha az nincs is a telekkönyvbe bekebelezve. Ezen ellenvetése ő nagyméltóságának igaz, mert hiszen magam is észlelteim, hogy ott, a hol kirovás vagy társulati kölcsönjárulék van, vegyük fel pl. x. társulatot, legyen ennél társu­lati kölcsönjárulék és kirovás, ha ezen kirovás az adóhivatal által kezeltetik, a minthogy ezentúl az adóhivatalok által kell, hogy kezel­tessék a társulatok kölcsöne: akkor magától érthető, hogy a venni, de különösen a hitelezni szándékozó teljesen figyelmeztetve lesz, mert hiszen azt a nyilvántartási hivatalokban meg­találj ki hitelezni és venni akar, nemcsak a telekkönyvi kivonatot, hanem az adó­kimutatást is kéri, és akkor jön arra, hogy a birtok ily kötelezettséggel is van terhelve. Tökéletesen áll ez ott, a hol a társulat köl­csönt vett fel, de nem áll ott, a hol a társulat nem vett föl kölcsönt. Mert itt nem fog kitűnni az adóköny vekből. Magától érthető ugyanis, hogy fizetendő járulék nem lévén, nem is vezet­tethetik be az adó nyilvántartási könyvbe. Tehát a venni vagy hitelezni szándékozó nem fog találni az adóhivatalban oly kimutatást, melyben a társulati kölcsönjárulék feltüntetve lesz, mint hogy társulati kölcsön nincs. Nem sejti azonban, hogy a társulat holnap azon helyzetbe jöhet, hogy nagyobb kölcsönt kell realisalnia és ezen nagyobb kölcsön járulékait az illetőkön utólag kénytelen behajtani és a jóhiszemű hitelező, ki első helyre volt bekebelezve, egyszerre azt ta­lálja, hogy dőtte másnak van előjoga, kiről nem is sejté, és igy meg van fosztva az elsőségtől. Kérdem most, mélt. főrendek, vájjon az ország hitelére nézve jót cselekszünk-e akkor, ha megengedjük, hogy igy tévutakra vezettessék az, a ki hitelezni szándékozik, vagy birtokot akar venni? Én azt hiszem, hogy nem; és fel*

Next

/
Oldalképek
Tartalom