Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-49
XLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 229 ajánlott módosításhoz járulok-e, vagy t. barátom Majthényi főispán úrhoz. Ha a kettő között választanom kell, pártolom Sztáray gróf indítványát, mert az szemmel is tartja azt, amire indítványomban különös súlyt fektettem. Valamint már előbb mondani bátor voltam, nem arra fektetem a fősúlyt, hogy az mondassák ki, a mi magától értetik, t. i. hogy az ellopott jószág visszatérittessék; hanem annak kimondását tartom leginkább szükségesnek, hogy az ellopott tárgy ki az erdőből, tudnillik oda szállittassék, a hol az értékesíthető. Vegyük pl., hogy az ellopott jószág értéke 20 kr., fog-e a tulajdonosa azért oda menni, ha a fuvar 2 frtba kerül ? A fa tehát ott fog elrothadni. Méltóztassanak meggondolni, kik követik el leginkább a károkat. Azok, a kiknek nincs birtokuk. S mikép fog a károsított tulajdonos kártalanittatni ugyanaz által, a kinek nincs semmije ? j Azért én azt hiszem, hogy ez az intézkedés okvetetlenül szükséges, és sem igazságtalan, , sem túlzottan terhes a kártevőre nézve, mert az illető, a ki a fát eltulajdonította, nem hagyta volna a fát az erdőben, hanem vitte volna haza, tehát abban semmi méltánytalanság nincsen, hogy ha azt, a mit haza akart vinni, a tulajdonosnak házához vagy raktárába viszi. Ha tehát az elnök ur ö excellentiájának felhívása szerint választanom kell, mindenekelőtt azon módositványt fogadom el, a melyet Sztáray Antal gr. ő méltósága tett; ha ez nem fogadtatnék el, akkor Majthényi László főispán úr ő méltósága módositványához járulok. Elnök: Az imént hallott nyilatkozat szerint a két eszme összeegyeztethető. És pedig azon alapeszméhez, a mely Pálffy Móricz gr. ő nagymélt. módositványában foglaltatik, az a mit Sztáray Antal gr. ő méltósága és illetőleg Zalamegye érdemes főispánja előadott, mint almódositvány kapcsolható. Ekkor igy állana gr. Pálffy indítványa. »A kárttevő az eltulajdonított tárgyat viszszaaclás czéljából a károsított birtokos raktárába — idejönne: a károsult kívánatára — ingyen szállítani köteles.« így az optió is ki lenne fejezve. Méltóztassanak felállani azok, kik a módositványt elfogadják, (Megtörténik, Felkiáltások: Ellenpróbát!) Most méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el a módositványt. {Megtörténik.) A többség a módositványt elfogadja. Zichy Ferraris Lajos gr. jegyző' (olvassa a 91—96. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 91. §-t). Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa): >A 97. §. második bekezdés 2-dik sorában irályi szempontból e szót »tettesek* ezen szóval: »tettesekkel« felcserélni indítványozza. < Cziráky János gr.: Ez valószínűleg nyomtatási hiba. Kemény Gábor b. ininister: Nyomtatási hiba; a nálam levő kéziratban ugy van »tettesekkek. Chotek Rezső gr.: Felvilágosítást kérek a 94. §-ra nézve. E szakaszban és a megelőző szakaszokban tulajdonkép csak a végrehajtott lopás eseteiről van intézkedés téve, de nincs gondoskodva oly esetekről, a midőn pl. valaki levág egy fát, azonban el nem viszi, mert rajta kapják, vagy akármikép gátolva, a fát a kártétel színhelyén eldobni vagy szóval elhagyni kénytelen. Ily esetben jogilag és szigorúan véve, a lopás cselekvénye nem létezik, mert ez csak megkiséreltetett. Pedig itt is kár ejtetik a tulajdonoson; ennem látom a szövegben, hogy mikép fog büntettetni az illető. A minister ur ő nagyméltósága talán oly kegyes lesz, bennünket ez iránt felvilágosítani ? Kemény Gáborb.föídmívelési és kereskedelmi minister : Ha a 21. lapra méltóztatik tekinteni, a B) betű alatt az eredeti károk elő sorolásával méltóztatik találkozni a 100—116. §-okig. A méltóságos ur által felhozott eset tehát ide tartozik, a hol megkiséreltetik a lopás, de el nem vitetik a tárgy. Ott a kártevő mint olyan büntettetik meg, de kétségkívül, nem mint lopást elkövető, de mint ilyen büntetendő és azon §-ban, a büntetés ki is van szabva. (Helyeslés.)
