Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-32
XXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 129 Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a jelentést és a törvényjavaslatot). Elnök: Az indokolás is fel fog olvastatni. Zichy F. Lajos gr. jegyző (olvassa az indokolási). Elnök: Van-e valakinek a törvényjavaslat lényege ellen észrevétele? Cziráky János gr. kir* főtárnokmester: Nagymélt. elnök, mélt. főrendek! Valamint — azt hiszem — e ház, ugy a hármas bizottság is örömmel üdvözölte az alkalmat, mely itt arra nyilik, hogy a kérdéses másodrendű vasút kiépítése által, egy iparban virágzó vidék új közlekedési eszközt nyer s ez által a közlekedés e vidék és az ország többi része közt nagyon könnyittetik. Egyetlenegy aggály merülhetett volna tán fel, mely azonban a ministeri indokolás bővebb áttanulmányozása után, szintén eloszlattatott. Az iránt ugyanis, hogy ebből semminemű kamatbiztositási teher az államra nem hárul. Ez iránt teljes meggyőződést óhajtottam volna magamnak szerezni, ezen szerződésbe való betekintés által, mely a társulat és Szarvas városa közt köttetik. Meg akartam győződni, hogy e szerződésből nem lehet-e talán implicite következtetni más megterheltetést is az állam részére, mint azt az egy kedvezményt, a mely e szerződésben foglaltatik és mely a 30 évi adó- és bélyegmentességből áll. Miután ebbeli aggályaim — mint mondom — teljesen megszüntettettek, részemről is ajánlom a mélt. főrendeknek a törvényjavaslat elfogadását. Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi minister: Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! Én azon szerződés benyújtását, melyet az az előttem szólott fő tárnokmester ur ő nagyméltósága most érinteni méltóztatott, azért nem tartottam szükségesnek, mert az a szerződés oly két fél közt köttetett, kiknek joguk sem volna az államra bármely megterheltetést hárítani. Az állam csak azon terheltetéssel járul a vasút építéséhez, melyet a törvényjavaslat megszab. Ezen törvényjavaslat pedig — a mint méltóztatott mondani — de maga az engedélyokmány is, nem foglal magában semmiféle megterheltetést, kivéve a 30 évi adó- és bélyegilletékmentességet. Ma, midőn már új vasútnak építése állam-garantia mellett csak akkor lehetne indokolva, midőn nagy nemzetgazdászati érdekű vagy nemzetközi forgalmú vasutakról lenne szó ; nem lehet folyamodni más módhoz, mint ahhoz, hogy az illetők saját maguk garantiája mellett, illetőleg saját maguk megadóztatásával építsék ki ezt a vasutat. Gróf Zichy József hivatalbeli elődöm, mint méltóztatik az indokolásból látni, ugyanazon vasútnak kiépítését tervezte volt, még pedig állami kamat-garantia mellett. Akkor még más idők voltak. Akkor még elfogadhatónak tartották az államgarantiát Magyarországon oly vasutaknál is, melyek nem nemzetközi vasutak. Ez a vasút akkor nem létesült, és midőn én a ministeriumot átvettem, ismét szorgalmazták ennek a vasútnak a kiépítését. De én azt a módot, a melyet hivatalbeli elődöm akkor kilátásba vett, nem tartottam elfogadhatónak és a jelen tervezetet nyújtottam be. (Helyeslés.) Ennélfogva azon tekintetből is, hogy ezen törvényjavaslat elfogadása által talán más vidéknek is példa nyújtassák, hogy az országnak más vidékén is hasonló módon jöhessenek létre ily vasutak, a mi mindenesetre csak az országnak javára lehet, kérem a mélt. főrendiházat, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslése) Elnök: Ha nincs észrevétel, határozatképen kimondhatom, hogy a mélt. főrendek elvben és lényegben elfogadják az eléterjesztett törvényj avaslatot. Fel fog olvastatni a törvényjavaslathoz mellékelt engedélyokmány. Zichy F. Lajos gr. jegyző (olvassa az engedélyokmányt). Elnök: Most a törvényjavaslat fog pontonként felolvastatni. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a fórvényjavaslatot). Elnök: Ha nincs, kinek észrevétele van, méltóztassanak azok ? a kik az imént felolvasott törvényjavaslatot mind elvére, mind lényegére, mind pedig részleteire nézve elfogadják, azt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A mélt. főrendek a törvényjavaslatot elfogadják és e felül a képviselőház értesíttetni fog.
