Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-30

XXX. OESZAGOS ÜLÉS. 123 Időközben — és ezt azért vagyok bátor megjegyezni, mert azt hiszem, hogy ő exciája indokolásának egyik passusa erre is vonatko­zott, — a kormány arra is irányozza figyel­mét, hogy az egybegyűlt segély, akárhonnan és akáimi módon, akár közvetlenül, akár közvetve, a kormány utján adatik is, alamizsna csak azokra nézve legyen, a kik, mint nem munka­képesek vagy gyermekek, vagy betegek, valóban alamizsnára szorultak; azoknak pedig, kik munkaképesek, minél előbb lehetővé tétessék, hogy saját munkakörükben ö. maguk munkájá­val szerezhessék meg kenyeröket. Én azt hiszem, hogy ily irányban nemcsak azok érdekében, a kik — mint mondám — az (gyszerű segélyre valóban rá vannak szorulva; hanem azok érdekében is szükséges eljárni, a kik munkabírók és munkaképesek, inert ezek jövőjére nézve sokkal czélszerűbbnek tartom, hogy ha ezek eddigi hatáskörüknek megfelelő munka utján szerezhetik meg kenyeröket, mint­ha kénytelenségből is megszoknak talán a ke­gyelem kenyerét heverve enni. Ezek, nagymélt. főrendek, azon főszempon­tok, a melyek engem ezen ügyben vezetnek és csak azt kívánom még hozzátenni ő excellen­tiájának második kérdését illetőleg, hogy az előzetes kimutatás a begyült pénzekről, mint mondám, naponkint megjelenik, a kiosztásra nézve pedig, természetesen, a kormány köteles ségének fogja tartani, az ország előtt teljesen szakszerű számadás utján igazolni minden egyes krajezárnak hová történt fordítását. De ezen szakszerű számadás a dolog természete szerint csak akkor lesz előterjeszthető, ha a segély­osztás be lesz fejezve. Ezeket voltam bátor a nagymélt. ház enge­delmével ő excellentiája interpellatiójára vála­szolni. (Helyeslés.) Elnök: Az imént adott választ köszönettel tndomásul veszem és még azt az egy kérést akarom a ministerelnök ur ö nagyméltóságához • intézni, hogy azon intézkedésről, a mely magára az ügynek vezetésére vonatkozik, a közönség­minél előbb értesülve legyen; mert épen ez a körülmény oka annak, hogy azok, a kik erejö­ket és pénzöket felajánlani akarnák, az eljárás iránt nincsenek tájékozva és így nem tudják, hogy az adományokat hová intézzék. Ha az egy­séges vezetés mellett köztudomásra jut, hogy mely közeg az, a melyhez fordulni kell, akkor — ugy hiszem — hogy maga a segélyezés ugye is nagyobb lendületet veend. Ez volt egyik j oka annak, a miért bátor voltam interpellatió­I mat előterjeszteni. Egyébiránt az előadottakban megnyugszom, és ugy hiszem, hogy az adott választ a mélt. főrendek is tudomá-ul veszik. j (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök : Ő excellen­• fiájának utóbbi észrevételére nézve bátor vagyok j megjegyezni azt, hogy valahányszor kérdés intéztetett hozzám, én mindig azt a választ adtam, hogy legczélszerűbbnek tartom épen az i egységes kezelés szempontjából, hogy az ado­' mányok a belügyministeriumhoz küldessenek. i De — hogy helyesen-e vagy nem, méltóztassa­nak megítélni — azt kimondani, hogy csak oda küldessenek, és ez által mintegy gátul szolgálni abban, hogy némelyek directe vagy talán más uion is elküldhessék adományaikat, nem tar­tottam részemről feladatomnak. Elnök : A mai ülés jegyzőkönyve fog hite­lesítés végett felolvastatni. Pallavicni Ede őrgróf jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök: A jegyzőkönyv hitelesíttetik. A legközelebbi ülés holnap d. u. fél kettőkor fog tartatni, részint azon ügyek felvétele végett, melyek most a bizottsághoz utasíttattak, részint pedig e törvény kihirdetése végett. A mélt. főrendektől fog függni, vájjon nyomban akar­ják-e tárgyalás alá venni a törvényjavaslatokat. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 20 perczkor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom