Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-27
XXVIF. ORSZÁGOS ÜLÉS. 107 az emberekben, a társulatok szervezetében, a pénzbeszerzési kérdésekben és az adrninistrativ viszonyokban rejlenek. Ezen kérdések elseje az, hogy régibb időben, mielőtt a szabályozás országosan megkezdetett volna, vagyis mielőtt Paleócapa bejött és mielőtt Széchenyi a maga kezébe vette ezen ügyeket, történt az, hogy egyes gátvonalakat emeltek és azokkal védték magukat az érdekeltek. így történt, hogy Paleocapa. midőn Magyarországba jött és Szegedről felfelé utazott gőzhajón, igen szép töltéstestet talált felfelé, épen azt, mely most két hete megrepedt, a szeged-percsorai vonalat. Ezen töltés azonban hibás. Mert folyamszabályozási rendszerünknek alapelve az, hogy a gátak bizonyos távolságban vezettessenek a viz folyásától és igy bizonyos tér engedtessék a viz árjának. Az emiitett gát azonban, a szeged-percsorai, úgyszintén a percsorai hármas gát, mely Pallavicini birtokát védi, de különben a torontáli balparti töltések is mindannyian, úgyszintén több helyen fent és az alsó Tiszán is, vannak oly gátak, hogy annyira neki vannak épitve a víznek, hogy ott állandóan szorulatok támadnak, ós oly szűk az ármeder, hogy ez által duzzadások keletkeznek, melyek nagyon veszélyesek, és pedig 3-—4 lábnyi duzzadások, melyeknek nem volna szabad lenniök. így történt, hogy 1876-ban a Pallavicini-féle hármas gátat az árviz elszakította. Ujabban felépíttetett ugyanazon helyen és felhasználtatott a régi gát maradványa, mely nagyon meg volt ugyan rongálva, de mégis tetemes pénzértéket képviselt. A következés az volt ismét, hogy a gát ott emeltetett, a hol a régi volt. A közmunkaministerium belátta, hogy ez hiba, és óhajtotta volna, hogy Pallavicini őrgróf távolabb helyezze a gátat; azonban a közmunka-ministeriumnak nem volt kezében törvényes mód, melylyel megrendelhette volna, hogy a gát távolabb helyeztessék, sem pedig pénze, melylyel a régi gátat kisajátíthatta és megtéríthette volna Pallavicini örgrófnak. Ez tehát törvényhozásunknak lényeges hiánya, mely az általam kért bizottságnak figyelmébe volna ajánlandó. Ily viszonyok léteznek a szeged-percsorai gátnál is, melynek kifelé építése hasonlag szükséges. Azonban a dolognak nem lesz meg a hatálya, a inig arra nézve a törvényben nem lesz intézkedés. Továbbá a felső átmetszések, melyeket annak idejében Pazzetti készített, és a melyek, ha jól emlékszem, számszerint 96 vannak, és a melyek 60 mértfölddel megrövidítik a Tisza eredeti hoszszát, és a melyek, ha jól tudom, csak felerészben vannak kiképzett állapotban, ezen átmetszéseknél a jó kiképzést mi alsó vidékiek fölötte fontosnak tartjuk és pedig főkép azért, mert a viz felülről zuhanyosan ereszkedik le, és az alsó vidéken a ki nem képzett átvágások folytán nagy duzzadásokat okoznak. Az átmetszéseknek,melyek ki nem képződtek, valamint továbbá azon átmetszések, melyek valamely speciális helyi oknál fogva nem szükségesek, a melyek nincsenek folyók torkolatainál, hanem csupán a folyó rövidítése czéljából készíttettek, — mi alsó vidékiek azon nézetben vagyunk, hogy azoknak a betömése szükséges. Továbbá helyes az is, hogy az alsó átmetszések mentől előbb kinyittassanak és elkészíttessenek. Azon abnormitas történt ugyanis e részben, hogy mig a felsőbb átmetszések kedvezőbb talajviszonyoknál, és a viz nagyobb sebességénél fogva jól kiképződtek és részben Tiszává váltak, ugyanazon idő alatt az átmetszések, melyek vagy hibából, vagy tudatlanságból, vagy pénzszűkéből, de mindenesetre nem elég mélyen és szélesen készültek, mivel hogy ott különben is a viz lassabban foly és a föld keményebb, nem képződtek ki, hanem annyira eliszaposodtak, hogy az ezen átmetszésekre költött pénz, valóban kidobott pénz. Ezt tavaly észrevette a kormány, és elhatározta, hogy azon kiadást, melyet eddig évenkint az átmetszésekre szokott fordíttatni, t. i. 200,000 frtot, most már főkép az alsó átmetszésekre fogja szánni. A kormány oly kevéssé volt áthatva annak tudatától, hogy ott a vizszabályozás kivitelénél nagyszerű hibák léteznek, hogy jónak látta — minden praegnans veszély daczára és a mellett, hogy az alsó tiszai érdekeltség több izben felszólalt, kérelemmel járult a közmunka-ministerhez és sürgős intézkedéseket kért, — a közmunka minister, mondom jónak látta még sem tenni egyebet, minthogy a szokásos 200,000 frtot vette /el, s ezúttal az alsó átmetszési munkálatokra kívánta fordíttatni.
