Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-117

392 CXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. egy rövid megjegyzést teszek hozzá, miután az előttem szólott mélt. urak úgyis egészen kimerítették a tárgyat. Csak azon incidensre vagyok bátor figyelmeztetni, mit észrevettem, hogy a mélt. államtitkár ur negál, mintha nem volnának külön rendelkezések, mint a melyek büntető törvénykönyvben foglaltatnak; mert átalában, a mennyiben ismerjük a műemlékek és kincsek találására vonatkozó rendszabályokat, mondhatni a legtöbb mfiVelt országban és Magyarországon is határozott administrativ rendelkezések, vagy külön törvények vannak a műemlékek feltalálásáról és fenntartásáról. Ily törvényjavaslat, mint biztos tudomásom van róla, mert szerencsém volt az értekezletekben részt venni a vallás- és közoktatási ministeriuinnál, régen készülőben van, már egyszer szerkesztve is volt, és csak a körülmények nem engedték, hogy a törvényhozás elé kerüljön. De azt gondolom, hogy ha maholnap a nehézségeken túl leszünk, be fog az a törvényhozásnak terjesztetni. Ott aztán provideálva lesz arról is, hogy mit lehet tenni büntetőjogi szempontból. Ennélfogva azt hiszem, elégséges lesz, ha az indítványt egyszerűen elfogadjuk, mely szerint e §. kihagyassék s a többit utaljuk azon időre, midőn annak meg fog jöni a napja. Még csak azt vagyok bátor hozzátenni, hogy a §-t igen határozatlannak és a büntetést igen drákói szigorúnak tartom. Csak arra nézve akarok még megjegyzést tenni, mit Ormós főispán ur ő mélt. felhozott, hogy nem is lehet tudni sajátlag, hogy mely hatóságnak kell bejelenteni a leletet. Én azt tartom, hogy annak fokozatának kell lennie s közvetlenül mindjárt a helység elöljáróságának kell bejelenteni. Ámde képzeljük el — a mint az elöljáróságokat ismerjük, legnagyobb rész hogyan fogna határozni a talált régisek, kincsek felett. Épen ugy nincs praecisirozva e §-ban az, hogy a drágaságok, régi kincsek, pénzek és ékszerdrágaságokon kívül pl. a bronztárgyak feltalálását, melyek sem nem drágaságok, de mégis sokkal értékesebb lehetnek mint ezek, be kell-e jelenteni? (Felkiálltdsok: Értéktárgyak!) Bocsánatot kérek, itt értéktárgyakról nincs szó. Tehát e §-ból az is következhetnék, hogy minden találónak archeológusnak kellene lennie, mert másként félni lehet, hogy mindannyiszor 1,000 frt büntetés alá jön, mert a találó végre sem tudhatja, hogy azon kis pléh vagy bronz darab nem olyan tárgy-e, a melyet be kellene jelentenie; s haza viszi, talán játékszerül odaadja gyermekeinek s ezért 1000 frttal büntettethetik. Mindezek oly indokok, a melyek azt mutatják, hogy ez a §. nincs eléggé világosan szerkesztve. Cziráky János gr. tárnokmester: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Én különös kegyelettel viseltetem minden régiség iránt, mely föltalálható s a föld szine által eltakarva hoszszabb ideig tekintetünktől elvonatva s késő'bb feltalálva, emlékeket idéznek vissza, melyek a régészet, a történelem tekintetéből nagybecsűek. Én ezen műemlékeknek vagy ritkaságoknak kutatását ezen §. rendelkezése által legkevésbé sem látom érintve. Én azt tartom és azt hiszem, hogy az előbbeni időkben is köteles volt mindenki az ily tárgyak feltalálását bejelenteni, és eddigelé a polgári törvényekben foglalt intézkedések szerint meg volt határozva, hogy ki és mily arányban részesüljön a talált kincsekben. Én nem látom azt, hogy e §. által mindazon intézkedések, melyek eddig a kincs feltalálásra nézve fennállottak, érvényen kivül helyeztetnének. Én azt látom, hogy ezen törvények most is érvényben vannak, s a mi itt mondatik, hogy az, a ki a talált kincseket, régiségeket a hatóságnak tudomására nem juttatja, azokat eltitkolja, bűntettet követ el, ez nem új, mert hiszen a régi időbeu is megbüntettettek azok, kik az ily kincseket eltitkolták s a maguk javára fordították. Én tehát nem látom, hogy ezen §. által bármi tekintetben és veszélyeztetnének azon érdekek, melyeket az előttem szólók felhozni méltóztattak, s ennélfogva én, megvallom nem látom annak szükségességét, hogy bármely változás tétessék ezen §-on, sőt ellenkezőleg nem tudnék megnyugodni, ha ezen intézkedés törvénykönyvünkből kimaradna. Mindezek után ajánlom a szerkezet változatlan fenntartását. (Helyeslések.) Csemegi Károly államtitkár: Először is bátor vagyok felelni arra, mit Ormós főispán ő méltósága felhozott s a mihez Ipolyi püspök ő mélvósaga hozzájárult, hogy ez büntető szabály által sehol Ipoly Arnold (közbeszól.) Azt nem mondottam, hogy sehol!